Jelenleg 63 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 63 vendég :: 1 Bot A legtöbb felhasználó (154 fő) Csüt. Nov. 21, 2024 7:13 pm-kor volt itt.
El se hinnétek, mennyi szir-szar kell egy tisztességes druida szertartáshoz, ha az apád történetesen egy karót nyelt kretén. Nyilván, a Dagda majd biztos besértődik, ha a csillogó kosz a kőasztalon nem az a fajta csillogó kosz, amit hatszáz éve megszabtak az aktuális bódulat közben. De hát az öreg az öreg, szóval nekem ugranom kell minden nyűgjére. Tiszta szerencse, hogy van egy bolt benne egy vöröskével, aki valamiért a legelvetemültebb, soha-senki-nem-hallott-róla-bizgerék gyűjtésének és elárusításának szentelte az életét. Az ajtó csilingelése felettébb hangos volt, de hát gondolom Enie direkt így tervezte, nehogy bárki fülcsengés nélkül lopakodhasson be a sok baromi értékes cucca közé. Végülis ki ne akarna szárított kakaslábat lopni? Vagy teliholdkor szedett békakocsányt? - Vikkamakka, itt vagy? - kérdeztem fennhangon, mert hát sehol nem láttam a lángoló tincseit. Lehet épp az aktuális holdviolatinktúrát főzte meg hegyi sárban, vagy valami. Figyeljetek, én druida vagyok, én is ilyen agyament dolgokat csinálok. Nekem lehet rajta poénkodni, oké? - Hahó, Enie! Az öreg küldött, kifogytunk a szalamandrahamuból. És ne akarj lehúzni, tudom mi a különbség a valódi meg a sima utcai kosz között akkor is, ha csillámpor van belekeverve. Valami rebbent a tarkóm mögött, és mielőtt oda fordulhattam volna már bele is harapott a fülembe. - Áu, a jó édes... - a mondat végét elharaptam, mert hát a pixiek mégis csak korhatáron alul voltak. Mármint jó, éltek vagy két napig összesen, de emellé gyerekarcuk volt, szóval nem illett előttük káromkodni. Ezek most ketten voltak, az egyik amelyik megharapott, meg egy másik, aki a gyűrűimet nézegette nagyon lelkesen. - Óh, innen fúj a szél, értem én. De azért meg kell küzdeni ám! Lekaptam a nyakamból a Shillelagh pálcikát, két ujj közé fogva, mint a világ legnevetségesebb miniatűr kardját, aztán ahogy az egyik pixie megpróbált megkerülni lecsaptam vele, pont fejbe koppintva a jószágot. Ami persze nem tetszett nekik, szóval a másik megint belém mélyesztette a fogait, ezúttal a nyakamnál. - Hé, játszatok szépen! - Lepöcköltem a kis támadót magamról, de a csata innen átalakult egy koreográfiát mellőző hadakozássá, miközben a két tündérke változatos helyeken repült nekem, én meg próbáltam a kezemmel védeni magam. - Áu. Hé! E... Enie? Van ezeknek valami kikapcs gombjuk? Hahó!
Mi a legjobb elfoglaltság az ember lányának ilyen csodás napon? Naná, hogy a házi cápafógú babaarcú lódarázsainak csomagol ki épp két vérróka tetemet, akik szerencsére – hála a S.P.E.C.T.R.E. lovagjainak – állati alakban ragadtak a sokktól amikor rajtuk ütöttek, és hála a nagy roncsolást okozó fegyvereiknek, nem is igazán felismerhetőek. Morbid? Kissé, de ha azt vesszük ezzel csak visszaadja őket a természetes körforgásnak ahelyett, hogy hamuvá égetnék őket. Ehhez is jó kapcsolatok kellenek, de hála a kissé kattant lovagnak, akivel a legutóbbi találkozásuk óta üzletel, megoldható. A sima állati nyesedéket, húst és egyebeket olyan gyorsan emésztik meg, hogy nem bírná már a pénztárcája, ahhoz pedig, hogy alkujuk szerint le törjenek be mint valami kommandó, és irtsák ki a fészket itt a belvárosban, mert veszélyes, nos...áldozni kell. Hallja az ajtó csilingelését, és érzi, hogy a mágia felismerte a visszatérő vendéget, így automatikusan a rendes boltba lép, nem pedig a turistacsalogatóba, ám a keze könyékig véres, az éhes rémtündérek meg a vállán ülve és a hajába gabalyodva gyermeki türelmetlenséggel várják, hogy kikerüljön a mosogatóból a tetem azon része ami a meleg vízben már kiolvadt. - Türelem türelem hé! Ha haraptok, itt hagylak titeket, és cipelhetitek ki ti! - dohog halkan, ugyanis nem minden vásárlója tudja, hogy épp mit rejteget a hátsókertben, a szerencsétlenebbje meg már találkozott velük, mint házőrzőkkel.... amint hallja, a druida is épp belefut egy-kettőbe, bár most csupán az unalom, és az éhség vonzotta őket oda előre. A szájkarate amit Bongyorka vív a szörnyetegekkel mosolyra fakasztja, de nem igyekszik válaszolni neki, hadd küzdjön meg velük ameddig tálba téve a húst kibattyog a kertbe, és leteszi a kaptár mellé. Jólesően nézi, ahogy végre kiszállnak a tincsei közül, és rávetik magukat a tetemre, úgy érzi magát mint holmi elégedett anyuka. Bizarr, de a békéért mindent! - Jövök már ne óbégass!- hagyja, hadd csukódjon be mögötte a hátsóajtó, és még komótosan kezet mos, mielőtt előre enné a fene. - Kajaidő van, hess kifelé, a gyűrűjét majd megkapjátok utána. - tapsol a kezeivel, akár a neveletlen gyerekeknek szokás, hogy felhívd magadra a figyelmüket. Látszik rajtuk a tűnődés, de végül egy-egy búcsú harapással békét hagynak a fiúnak, és elreppennek hátra a kis lengőajtajukon keresztül. - Francnak állsz le velük viaskodni, amikor tudod, hogy nem nyerhetsz. - pillant a bongyor fürtökkel megáldott druidára, és mint mindig, irigykedve méricskéli, mégis miért adott az anyatermészet neki göndör hajat, ő meg miért szenved az egyenes hajával minduntalan. Így ki hiszi el, hogy eredeti ír? Senki. - De azért vissza fognak jönni, úgyhogy jobb ha megszabadulsz tőle.- mosolyog bájosan, de kárörvendően, és a pult mögé lépve rátámaszkodik majd az említett tárgyra mutat az ujjával. - Bökd ki még egyszer, mit szeretnél? - mintha hallott volna valami hamut, de az sok mindenből készülhet, így előre nem találgatna. - Esetleg valami más még? Nemrég szereztem hárpia karmot, meg wagyl bőrt. - dobja fel a lehetőséget, hisz az előbbi az esőzések, viharok idézéséhez, vagy akár gonoszabb dolgokhoz is felhasználhatóak, utóbbi pedig porítva álmokba lépéshez, álomfejtéshez, és bármi olyanhoz használható, ami ezzel kapcsolatos...na meg enyhén hallucinogén is, de hát aki füvezik, és gombázik, annak nem dob akkorán ezen értéke.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Gyerekként imádtam a pixieket, de gyerekként mindenki imádja. Aprók, gondtalanok, és náluk kreatívabb csínyeket senki nem talál ki. Én meg gyorsan tanultam el tőlük mindent, amiért az öreg néhányszor a fejemre is koppantott, de hát igazán nem az én hibám. De mint a régi Nintendo játékok, ezek a kis dögök is veszítettek a sármjukból, ahogy idősebb lettem, most inkább csak baromi okos kártevők szintjén voltak. De úgy tűnt a méhészük lassan megértette, mi mozgatta a csavaros kis agyukat. - Áu. Ezt megjegyeztem! - böktem még feléjük két ujjal, de a pixiek már akkor magasról tettek rám. - Köszönöm, már kezdtem azt hinni, hogy... Várjunk, mi az, hogy a gyűrűjét majd megkapjátok utána? Próbáltam sértetten nézni Enie-re, de felettébb nehéz volt, mert hát a pólója fölött látszott a kulcscsontja és combközépig érő csizma volt rajta, afölött meg csak egy fekete háló. Komolyan, francért nem voltak ilyen csajok a druidáknál? - Csak hogy tisztázzuk, az elején egy teljesen tisztességes, egyenlő küzdelemnek indult. Amit nem én kezdtem. - tettem hozzá, hogy mentsem a becsületem... aztán egyesével lehúzgáltam a gyűrűimet - a Hangzavaros metálgyűrűket meg a valódi smaragdköveset is -, és elsüllyesztettem a zsebemben. - Kellene egy nagyobb üveg szalamandrahamu. Tudod, ami utánuk marad, miután kimásztak a tűzrakásból, az öregek szerint állítólag csak az adja vissza a szakrális, misztikus akármicsodát, ami szerintük elengedhetetlen a szertartásokhoz. A szalamandrák igazából kezdetleges gólemek voltak, amiket évszázadokkal ezelőtt valaki csak úgy spontán megcsinált. Hogy honnan jöttek rá, hogy milyen fát kell éget az év melyik szakában, arra már a kutya sem emlékezett, de szerencsére egyesek még most is csináltak. Egyébként aranyos kis jószágok voltak, csak hát szerettek spontán felgyújtani dolgokat. De ha ez volt a cél, keresve sem volt jobb tűzforrás. Ahogy Enie a pultra támaszkodott odasétáltam hozzá és két tenyérrel nekidőltem én is, kissé visszafogottabban másolva a testtartását. - Nos, van még egy kis zsebpénz, amit elkölthetnék igazából. - mondtam előre-hátra ringatózva. - Akarom tudni, mégis honnan szereztél ausztrál álomkígyóbőrt? - Egy pár másodpercig vártam, hogy legalább úgy tűnjön, mintha tépelődnék, aztán az ujjaimmal végigdoboltam a pulton. - Hipotetikusan, ha meg akarnám venni, mennyi lenne? Azért Álomba kerülni még druidáknak is baszott nehéz volt, a wagyl meg csak így ösztönösen megcsinálta, ha lehet hinni a Lenn Délen élő kollegáknak. A bőréből piszok jó cigit lehetne tekerni, de szerintem ezt Ena is pontosan tudta. Végülis nem hiába ajánlotta fel. - Egyébként ha már legendás dolgoknál tartunk, aminek nem kellene itt lennie, hallottam egy érdekes hírt az egyik arktól. Nincs kedved esetleg egy kis kalandhoz?
Csak némán egy titokzatos fintorral vállat von, hisz ki tudhatja azt, hogyan is érette? Itt bármi megtörténhet, és ugyan csak a turistáknak árul kamu jóslást, mint szinte minden kamu trükknek, annak is megvannak a valóságos mágián alapuló alapkövei, hisz a mitológia, és a legendák fele igaz, csak azt kell tudni melyik fele. Minden esetre nincs jós tehetsége, hogy ilyesmit előre lásson, de ismeri már annyira a saját kertbéli bébidarazsait, hogy tudja, nem hagyják annyiban a dolgot, és ha kell, hát követik hazáig a srácot, és kilopják éjjel a lakásából...mondjuk az még a jobbik eset, rágták már le egy-két ügyfele ujjpercét vagy fülcimpáját csecsebecsékért. Becsszó nem ő buzdította őket, és azt is tagadja, hogy egyet-kettőt nem cserélt el velük színes cukorkapapírra vagy világítós vurstlis pálcákra....komolyan. - Hát persze Lancelot. - bólogat, és röviden felkuncog. Ha találna még őrültebb faimádó népséget, akkor bizony azok a druidák lennének. Ami némileg rontja az üzletet, mert ők is épp olyan természetjáró Indiana Jonesok mint ő, így belőlük bevétele maximum akkor van, ha épp előttük sikerül kifosztani a Dublin közeli lelőhelyeket, vagy ha olyan spéci cuccokat keresnek, amiért nem hagynák el a szent fáikat és erdeiket. Na meg ha van egy olyan őrült alak, mint Bongyor, aki szeret kísérletezni. Lehet, hogy ő a férfi változata? Pfú, ebbe belegondolni is meredek. Bár felettébb szórakoztató. Megkívánni magad nem bűn nem? Na már persze ha a fürtökre érted...semmi másra. - Azért ha hazaérsz ennél kicsit jobb trükköt vess be, nehogy reggelre elveszítsd az egyiket. - javasolja és míg szenvtelenül végignézi a zsebbe tuszkolást, utána felpillant a druida szemeibe. - Mennyi kell? És milyen fajta? Van foltos szalamandra, meg kínai tűzhasú gőte is. Bár az utóbbiból, ahogy nézem csak 300 gramm maradt. - nézi balra az adott helyet a polcon, ahol ki vannak téve a kő dobozok. Ezeket ugyanis nem üvegekben tartja, mert néha magától hőt generál az a csudapor, és míg a fát felgyújtja, addig az üveget random időpontokban robbantja ripityára. Igen, furák ezek a varázscuccok. - Az nem tudom mennyire elég, keverni meg gondolom a vén szivar nem szereti. - vág egy huncut grimaszt, amit a túlságosan karót nyelt emberek mellett szokás, de hát ez a fajta hozzáállás az ő köréből sem túl ismeretlen. Bár az ő részükről a Papnőjük ennyire hajlíthatatlan, és vaskalaposan hagyományos. Komolyan Ena megmerne esküdni, hogy az orgiákra is még az ősanyája köntösében megy.... - Nos ha van időd egy cigire, szereted a három napos krumplis palacsintát, és hallani szeretnéd, hogy hogyan tűztek dárdára majdnem a noongarok, hogy kellett végigmásznom a Beedelup Nemzeti Parkon erszényeshangyászként akkor igen akarod, de sajnos ebben a beharangozómban minden izgalmas benne volt... - hangja vicceskedő, de a szavai igazak - ...jó nem, a termeszek ízenem, de eskü AZT nem akarod tudni milyen. - torzul el az arca undorodva, és kirázza a hideg így megrázkódik. -Brr. Na mindegy. - vált könnyedebb hangnemre, és félrebiccentve a fejét belemegy a játékba. - Nos ha azt vesszük...hogy azért mégis csak meg akartak nyúzni érte.... valamint ugye ez nem terem bokorban szóval nem csak az őslakosok, de az egész kurva kontinens élővilága szövetkezett ellenem...nem, nem akarod tudni mekkora pókhálón kellett átverekedjem magam... eskü Gandalf meg a törpök rodeója Ungoliant Ivadékaival meggyszószos álom és esti fény! - kalandozik el kicsit – Szóval ha a traumáimat is belevesszük, és azt, mennyire keveset is sikerült kimenekítenem az erszényemben ..Nem NE is kérdezd! - emeli fel az ujját, és erről aztán tényleg nem akar beszélni, mert a megalázó dolgok toplistáján szerepel, az biztos. - Szóval arra gondoltam grammja olyan 160 eurónál kezdődne... - sóhajt. - De mivel rendszeres vendégem vagy, és olyan őrült is, hogy ki is mered próbálni....legyen 100. - pislog ártatlanul, de ajkain pofátlan mosoly virít. Persze vele lehet alkudni, kíváncsi a fiú akarni fog e. Hisz aki akar, az max nem tud, de aki meg se próbálja...nos az magára vessen, még ebben a szörnyű mágiával átitatott világan is. Ilyenkor sokszor maga sem hiszi, hogy tényleg wicca lenne... - Nos? - hagyja lógva a kérdést, de a következő, ami a vele szemben lévőtől érkezik kíváncsivá teszi. Ám nem hülye, hogy pont most lett neki felajánlva egy kis Kalandra fel túra Equestriában, pont mikor pénzről tárgyalnak....de a francba is, túl kíváncsi ahhoz, hogy ne harapjon rá a madzagra amit elhúznak előtte, még ha méz helyett gyantával is van bekenve... - Miféle kaland? Mert az osztálytársaknak osztogatott fű a suliszertárban nem tartozik ilyen kategóriába... - cukkolja kicsit Dairet, hisz két éve még ő is nagyban nyomta ezt az ipart, ám mivel se egyetemre nem jár már – fránya kirúgás -, sem középiskolásokat nem korrepetál bioszból, így ez már rég kiesik a munkaköri leírásából. - Szóval részleteket Daire drága, mert így nem csigázol fel túlzottan. - duruzsolja, és babrálni kezd az ujjain lévő gyűrűkkel, mintha unatkozna, mázlijára a saját ékszereit nem szokták ellopni a kis rohadékok, mert az egyik szárnyas szörnyeteg mindig az ékszeres dobozában alszik, mint valami sárkány a kincsen, s míg minden darab hiánytalanul visszakerül, nagylelkűen megengedik neki hogy hordja....jó néha megmondják melyiket NE hordja aznap de...ennyi áldozat belefér, hogy megmaradjon minden ujjperce.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Persze Enie nem bírta ki, hogy ne szóljon be kanyarból egy negédes mosollyal, pedig igazán találhatott volna jobban rám illő szerepet, ha már az Artúr mondakört akarta felhozni. - Lancelot csak egy OC, tudtad, hogy az eredeti legendában benne sincs? Bár Merlin se, csak egy amalgámja Myrrden-nek meg Emrysnek. Bár van egy tag nálunk, aki esküszik, hogy ő Merlintől származik, de őt mindenki utálja. Sőt... Izé, elkalandoztam kicsit, hol is jártunk? Baromi könnyű volt elveszni egy unalmas mellébeszélésben, legalább is nekem valahogy mindig sikerült. A legtöbb embert nem érdekelték a mindenhonnan összeszedett triviáim, de ez még egyetlen egyszer sem állított meg. De azért valami üzletet is le kellett itt szerveznem, ha már az öreg ezért küldött. - Ja igen, a hamu. Azt kaptam instrukciónak, hogy minél őshonosabb, annál jobb, szóval amelyiket közelebbről gyűjtötted. És ja, meghajlana a karó a seggében, ha valaki eretnek módon összekeverné egyik csillogó koszt a másikkal, szóval elvinném amiből a legtöbb van. - feleltem egy vigyorral. Persze, úgy könnyű volt ilyen kijelentéseket tenni, hogy a teljes kör kasszájába beleértek az ujjaim most, de hát az öreg magára vessen, ha ilyen felelőtlenül ad hatalmat a kezembe. Amit persze nem csak arra költhettem, amire szolgált, mert hát a lótifutinak is meg volt a maga jussa, ugyebár. A keszekusza történet trailerre csak felvontam a szemöldököm és előtúrtam a zsebemből egy Eluveitie logós fémdobozt, felpattintottam a fedelét és Enie felé nyújtottam egyet a benne sorakozó tekert cigik közül. - Ezt meg se hallottam. Mikor nem volt nekem időm egy cigire? De a palacsintát inkább hanyagolnám, ne haragudj. Nem a szakácstudásod akarom minősíteni, csak hát jó lesz az még későbbre. Viszont lehet jobb lenne nem a boltod felgyújtani, nem megyünk ki? Mármint azért reméltem, hogy volt valami irkafirka a falakra festve tűz ellen, ha már az volt az egyik istenük, de jobb volt nem kísérteni a jócsaj türelmét azzal, hogy megpróbálom leégetni a megélhetését. Tapasztalat. - Na várj, jól értem, hogy konkrétan hangyásszá változtál? Egyáltalán mit kerestél Ausztráliában? Vagy csak konkrétan a wagylért mentél, a noongarok meg csak szokásukhoz híven félreértették a helyzetet? Közben akárhol is kívánta Ena elfogyasztani a tekert C-vitamint, a farzsebemből előhúztam egy gyújtót (ez most csak valami sima katonai-utánzat volt, nem vehettem mindent márkaboltban, c'mon), és elé tartottam a lángot. Ami az egyik istene volt, elvileg. A wiccák furák voltak. - Aranyos, hogy úgy kezded a lehúzást, hogy "mivel rendszeres vendég vagy". De mivel tényleg az vagyok, a kapcsolatunkra való tekintettel hajlandó vagyok öt grammot venni négyszáz fontért, ha cserébe azt mondod az öregnek, hogy feláras volt a szalamandrahamu. És ezzel még mindig jól lehúzott, de hát ha később is akartam tőle ezt-azt beszerezni, ezt néha engedni kellett. De láttam a szemében, ahogy ráharapott a csalira. És még az igazi nevem is ki tudta ejteni, amit a mai írek felének már nem megy. - Valakik azt sutyorogták nemrég, hogy valami eszméletlen gazdag fazon becsempészett a határon egy pegazunikornist a Felföldről. És most nem egy sima pegazusról beszélek ragasztott szarvval, hanem egy valódi, hús-vér skót szárnyas unikornisról, mint a Gloryhammer albumborítókon. Az én kicsi druida szívem megszakad, hogy valami ennyire elképesztően ritka fogságban van, de szerintem a karma is jó szemmel nézné, ha nem lenne. Csak hát az öregek inkább számolják a mohafoltokat most, szóval gondoltam megemlítem valaki bevállalósabbnak. Mit szólsz, megmentjük Celestia hercegnőt?
- Köszönöm a történelem leckét eminenském, máris McLachlain óráján érzem magam újra. - forgatja a szemeit, ám őt másokkal ellentétben ezek a kis kitérők, amik okoskodónak tűnnek nem szokták zavarni, hisz ő is épp ennyire összeszedetten tud csacsogni a semmiről. Ehhez az embernek van tehetsége vagy sem, de hogy kihúzzon a szarból arra bizony nagyon jó. Mesét mondani kerek erdő közepén, miközben kifelé araszolsz a medvebarlangból... - De akkor bókoljon neked Morrigu. - játssza a sértődöttet, bár nem túl hitelesen. - Akkor a foltos lesz a megfelelő, bár nem mondom megnézném az arcát, ahogy szembesül vele, hogy át lett verve... - sóhajt álmodozón, mert a csínytevéseket ha megbünteti érte a Karma ha nem, akkor is kedveli. Hisz a csínytevő tündérek, manók és törpök itthon elég őshonosnak számítanak, tanulni tőlük pedig csak nem lehet rossz....Közben int a megfelelő kőtégely felé, ami lelebeg a polcról, akár a Roxfortban, és a pulton köt ki. Ha van menő és látványos része annak, ha a wicca lánya ennyire közel áll a természethez, és annak elemeihez, akkor ez az. Természetesen nem csak ilyen vásári trükkökre telik neki, de a turistákat ilyesfélével rémisztgetni, elvarázsolni annyira egyszerű....egy függöny libbenés itt, egy inga mozdulás ott, egy pont időben leesett tárgy és máris a sorsot emlegetik... - Esküszöm az öregeket néha elküldeném valami felvilágosító továbbképzésre. Hihetetlen, hogy a gomba a fű és a természet szellemeiben hisznek de abban nem, hogy a két összetevőt ötvözve valami erősebbet kaphatunk....ha rajtuk múlna nem találták volna fel a telefont sem. - direkt nem az elektromossággal jön, hisz ugyan kissé paradoxon, de mesterséget világítás nélkül tökéletesen el tudna lenni, ám mint minden gyarló lelkűt, őt is magába tudja szippantani az internet világa. Néha jókat derül magán, amikor az esővízzel teli kádjában lubickol a tetőn, gyertyafényben, de a kézzelfogható könyv helyett valami e-könyvet olvas. Bár ha azt vesszük ezzel nem pazarol legalább fát, de...az öregek még ebbe is belekötnének. - Bocs, nálunk is vannak gondok a fiatalok és az idősek közt.- legyint, azt inkább nem fejti ki hogy leginkább közte és mindenki más között szokott lenni. Hisz aki unseeliekkel, és ártó boszorkányokkal is üzletel, arra rondán néz a jónép. - Ohh imádlak! Nyugi, még ha kritizálod sem fogok megsértődni.- vesz el egy cigit csillogó szemekkel, és a füle mögé dugva int a srácnak, hogy kövesse, másik keze intése pedig kifüggeszti a táblát az ajtón, miszerint „MINDJÁRT JÖVÖK”. Sarkon fordulva elindul ki a hátsó kertbe, el a konyha mellett. A kert maga nem széles, ellenben iszonyat hosszú, tekintve hogy két nagy épület közé van bepasszírozva a ház, és alatta ugye a bolt. A szomszédos épület tűzfalaira borostyán,és különböző futónövények kapaszkodnak felfelé, szinte olyannyira eltakarva a mesterséges falat, hogy úgy tűnik, természetes növényfal veszi körbe a kertet. Balra közvetlen a hátsó ajtó mellett egy fából megmunkált padokkal, székekkel, függő székekkel kialakított lugas aminek gerendáira lilaakác, és rózsa fut fel, árnyékot adva. Mögötte egy kis kerti tó, míg jobb oldalt egy kis sufni, amiben a szerszámok vannak. Hátrafelé pedig fákkal, és sövénnyel elválasztott zöldségeskert, és növényágyás. Aki hátrébb merészkedne, azt már bonyolultabb sövénylabirintus várja, közepén egy elég öreg berkenyefa, ágai közt pedig a pixie kaptár. - Nyugodtan dobd le magad. Egy teát? Vagy kávét? - jó vendéglátóként, amivé hirtelen bolttulajból előlépett szégyellné magát ha nem kérdezné meg, közben elmosolyodik a meglepődésen amivel a hangyász létét realizálja a másik. - Igen, konkrétan. Tudod mi wiccák tudunk furcsa dolgokat is, nem hiába ez az egyik ok, amiért még nem léptem ki a brancsból. - nevet fel, hisz mindig elfelejti, hiába hasonlók a druidák, és viszonylag beszélhet nyíltan Dairrel, kölcsönösen képesek egymást meglepni a hatalmukkal. Viszont a többi boszorkánnyal ellentétben, a srácnál nem kell attól féljen, hogy ellopja a hatalmát, még akkor sem, ha a druidák bűnhődés nélkül tehettek rossz dolgokat is. - Csak azért, igen, és nem, nem félreértették, nagyon is tisztában voltak ők is vele, hogy miért mentem, csak nem tetszett nekik. Ez a cucc még nekik is ritkaságszámba megy, és az, hogy egy külhoni tudatlan wicca rálelt arra, amire ők expedíciókat indítanak a törzsön belül....hát...ártott a népszerűségemnek. - húzza el a száját, de tekintetében büszke örömittasság csillog, hálásan fogadja el a tüzet, még akkor is ha öngyújtó nélkül tud magának csiholni, és mélyet beleszív a cigibe. - Szóval azért adom ilyen drágán, mert ha elfogy biztos lehetsz benne, pár évig vissza nem merészkedem oda, hacsak nem csenget ki valaki elég busás összeget érte... - vagy neki nem lesz szüksége rá, de ez mellékes, közben ő az egyik függő székbe telepedik le, hacsak nem kért magának valamit Daire, mert akkor átpasszolva a cigit elindul, hogy kiszolgálja. - Amúgy jó cucc. Mázlim, hogy visszavonultam a sima kis terjesztéstől, mert komoly konkurencia lennél Bongyor. - vigyorog rá elismerőn, persze van aki így is még tőle veszi, de többnyire magán célra termeszt már csak. - Négy húsz, és akkor a hamu is benne van az árban. - vonja fel a szemöldökét kérdőn, ez megfelel e, hisz az említett porból van egy jó kiló. És a kaland amúgy is jobban érdekli már. - És a jó ügy érdekében bármikor bevédem a formás segged m'eudail*. - kacsint jókedvűen, hisz amíg nála költi el azt a pénzt, miért is ne tenné? Kellemesen lazuló tagokkal hallgatja a kalandról szóló előzetest, és képtelen leplezni, hogy valóban felcsigázza a dolog, most, hogy már ennyi részletet csepegtetett a druida. - Kérdés sincs, megvettél kilóra, még szép, hogy megmentjük! - bólint hevesen, hisz az ő szíve is a természeté, és hasonlóképp dühíti a helyzet, pedig lehet, hogy valóban csak szóbeszéd az egész és csak egy kiváló lovat vett az a gazdag fazon. - És az a pacsirta akitől ezt hallottad csicsergett mást is, vagy innentől minden más részletre mi játsszuk a detektív Csipet Csapatot? - dől előre kíváncsian.- Merthogy egy olyan hatalmú lényt nem szállásolhatnak el egy sima istállóban....kicsit feltűnő lenne, meg nem hiszem, hogy a szokásos méretű boxban elférne a hab teste.... - azért a gondolatra kuncoghatnékja támad. Fránya fű.... bár sajnos ez a cucc sem üti ki annyira, mint régen, bőven tud mellette értelmesen gondolkodni. - Mert legalább azt jó lenne tudni, kiféle miféle a fazon. Meg hogy gondoltad? Odamegyünk, és lovagiasan visszakérjük? Betörünk, mint a mission impossibleben? Vagy olyan tipik akciófilmesen beszambázunk valami rendezvényre, azon az alapon, hogy úgy is megünnepli ezt valami giccses estélyes szarral? - túl előre gondolkodik. - Jó, jó ne szaladjak ennyire előre tudom.... maradjunk annál a kérdésnél, mit tudsz még, amit még nem mondtál el? Figyelek.- pillant a másik szemébe, mert sejti nem annyira békemenet lesz ez, ha az öregek nem vállalkoztak erre önszántukból.
*drágám gael nyelven
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Attól az arctól, amit Ena sértetten vágott a legtöbb férfi - meg jónéhány nő is - azonna kész volt kardélre hányni magát. Én viszont lassan találtam meg a kardélt, szóval inkább túljátszóan sajnálkozó grimaszt öltöttem, lebiggyesztett alsó ajkakkal. - Jaj már, ne hari. Tudod, hogy néha szófosásom van, ez sajnos egyéni átkom, valami kétezer éves démon ragasztotta rám, mikor karaktert csináltam. Természetesen nagyra értékelem a történelmileg pontatlan bókjaidat, Enie. Bár azért abban a bókban több volt a gúny, mint sörözőben a lóherés minta, de hát az én hangom se adta vissza túl hitelesen a bűnbánót. Ez már csak ilyen volt, ha két hozzánk hasonló őrült beszélgetett. Az, ahogy az öreg átejtéséről beszélt csak tovább erősítette bennem a tényt, hogy túl jó nő volt ő a wiccáknak. Szinte láttam magam előtt az arkokat, a szokásonál is fehérebb arccal, kigúvadó szemekkel, ahogy egy részük a mohás követ csókolgatja, nehogy a Dagda megbosszulja a gyalázatot, egy másik részük meg hajtóvadászatot hirdet utánunk, csak úgy jó istenfélő indíttatásból. - Látom te is eltanultál a pixiktől ezt-azt. - vigyorogtam rá, próbálva nem megvakargatni a fülemen az apró pontokat, ahol az egyik kis dög belém harapott. - Nincs bocs, szerintem teljesen igazad van. Ha az öregeken múlna még mindig tisztes hagyományos módon, sárgahasú varangyokat elbűvölve beszélgetnénk. Ne kérdezd, fogalmam sincs ez tényleg működik-e, de láttam már sok fura dolgot. Említettem volna a beszélő, teleportáló nyuszikat, mint a Varázslókban, de nem voltam biztos benne hogy Vikkamakka ennyire elmélyedt-e a zsánersorozatok csodás világában. Én is csak az egyetemen, mert hát mi sem jobb stresszhelyzetben, mint betépve arról olvasni, hogy másnak még szarabb. Persze más már ráharapott volna a pletykára, hogy ezek szerint a wiccáknál is volt némi dörzsölődés a generációk között, de az én gyomoridegemnek jobban tett, ha csak arról beszélgettem valakivel, amiről akart is. Kisebb esélye volt a faképnél hagyásnak, és sokkal nagyobb... hát, más dolgoknak. A lelkesedését csak egy elégedett vigyorral fogadtam, követve Ena-t a bolt hátuljában elterülő zen békekert és botanikus leányálom keverékébe, amit ő egyszerűen "kint"-nek hívott. Legalább három, errefelé gyakorlatilag kihalt füvet láttam a talpam alatt, az a bezöldített lugas pedig szinte hívogatott, hogy az egyik padon végignyúlva leheljem az ég felé a THC-t. És mivel Enie engedélyt is adott rá, pontosan így tettem. - Teát? Izé, inkább valami rághatót. Nincs véletlenül chipsed? Vagy almaszirom, vagy sósmogyoró. Csak a biztonság kedvéért. Egyébként meg sörényes hangyásszá változni menő, bár elég szituációfüggő. Más is megy? Mondjuk dingó, vagy ilyesmi? Vagy denevér. Kezdek megint marhaságokat beszélni, pedig még el se kezdtem a füvezést. - motyogtam félig zavarban, de hogy kiköszörüljem a csorbát beleszívtam a cigibe és felküldtem egy új felhőt az égbe. - A noongarokkal ne törődj, ahogy hallottam elég maguknak való népség. És mindenkit angolnak hisznek, akinek fehér a bőre, szóval zsigerből utálnak. De lehet tényleg okosabb egy ideig nem mászkálni arrafelé. Persze, hogy jó cucc volt, tekintve, hogy nem csak sima fű volt benne, de jónéhány dolog, aminek angolul nem volt neve és valószínűleg leoporlank érte, ha megtudják. "Dáire, nem használhatod ilyen felelőtlenül a szent füveket..." meg hasonló dolgok. De hé, legalább Enánál bevágódok vele. - De még milyen komoly. Bár azért nekem néha hiányzik, amit tőled vettem, volt benne valami... lórúgás. Amihez az én lagymatag praktikáim túl természetszeretőek. - vallottam be, a fogaim között egyensúlyozva a dohányrudat. Az árra meg már csak a meme potenciálért is rábólintottam volna. - Négy húsz, megegyeztünk. A reakció jobb volt, mint amire számítottam, Ena úgy belelkesült, mint egy Red Bullban ázó kanári, rögtön a nyakamba zúdítva össz-vissz hatszázhetvennégy kérdést. Ehhez már fel kellett ülnöm, szóval feltornáztam magam és kivettem a számból a cigit. - Megpróbálnék sorban válaszolni, de már elfelejtettem, melyik kérdés jött melyik után, szóval elmondom inkább mit tudok. A fazon akit keresünk valami tőzsdemágus, és gyanítják, hogy köze van a Fátyol mögötthöz, de azt már senki nem tudja, pontosan mi. Nem közénk való, gondolom nem is közétek, a többi kisebb kör se ismeri, szóval vagy warlock, vagy valami mázlista ascendant aki lottót nyert. A várostól északra van valami nyaralója, kábé ameddig a szem ellát. Ha tippelnem kellene, Celestia ott lesz, valahogy elzárva a kíváncsi szemek elől. Eredetileg én arra gondoltam, hogy jó ökoterroristák módjára belógunk, elvisszük a pegazunikornist meg bármi mást, ami még ott van, aztán eltűnünk, de most hogy mondod ez az estélyesdi se hangzik rosszul. Csak ahhoz ki kellene deríteni, hogy tényleg lesz-e. Meg öltönyt kellene vennem. - tettem hozzá, aztán látványosan megborzongtam.
A visszavágás után ismét a szemét forgatja, mert hát ha valamiben nem jó az a haragtartás. Illetve ez így ebben a formában nem igaz, mert aki kiérdemli az ellenszenvét a vevőkörén belül, az bizony tőle nem jut semmiféle alapanyaghoz, s mivel neki van a legnagyobb híre Dublinban, de még lehet Írországon belül is....nos, van az a mondás, hogy ha nincs ló jó a szamár is. Csakhogy a szamarak – esetünkben ugye a boszorkány bolt tulajdonosok -, még kevésbé lelkesen adnak olyannak bármit is, akiről kör e-mailt küld a vöröske, miszerint nyaljon sünt, nála kiesett a pikszisből. Nem egy nagy érvágás, ha komolyabban belegondol az ember, de bosszantó, hogy a kiló kenyérért nem mehetsz le a városi boltba, mert kiutáltak, így netről kell rendeld két várossal arrébb. A druidát persze nem fenyegeti ez a veszély, hisz a szemforgatás ellenére Ena szája szegletében ott az a kis mosoly, amivel értékeli a gunyoros visszavágást és kritikát. Van akinek a szeretetnyelve az élcelődés, hát tehet ő erről? - Meglehet, rossz hatással vannak rám a kis tündércápák. - vág ártatlan arcot, mint aki nem tehet semmiről. Való igaz, hogy a szertelen, veszélyes kis szörnyetegek elvarázsolják, és könnyen tud azonosulni velük. Néha úgy érzi magát, mint Salmander a HP-ből, annyi lénnyel volt már személyes kapcsolata, egy csomó meg akarta enni, de a kis pixiekkel valóban egész jól kijön...mármint ezekkel itt a hátsó kertben, a többi vadon lévő kaptár ugyan olyan veszélyes még számára is. - Azt nem tudom működik e, de varangyot nyalni nagy fless. Szerintem csak azt a részét élvezik a vén kecskék., emiatt ragaszkodnak hozzájuk - röhög fel, hisz a varangyok bőre olyan toxint állít elő, amitől durva hallucinációi lesznek bárkinek, aki úgy érzi meg akarja kóstolni őket..... És igen, gyerek korában volt olyan kalandvágyó, hogy kipróbálta, de soha többet.....bár emlékei szerint a beállt állapot mocsok jó volt, az utána lévő bokorban térdelős lelkedet is kihányós verejtékezős, hideg rázós kitisztulás már cseppet sem. De méregként használva még ad elporított varangynyálkát szóval nem mondhatja, hogy nincs rá kereslet. A nasi említésére csak felvonja a szemöldökét, és a konyhába sétálva vissza az egyik szekrényből kivesz három kis műanyag tárolót – mert aki azt hiszi, hogy egy faölelő majd zacskós chipset tart otthon az idióta-, és magához szorítva visszasétál a lugashoz, majd leteszi őket az asztalra. - Kérésed számomra parancs Gazdám... mézes almaszirom, sósmogyoró, és csicseriborsó chips, csípős paprikás fűszerben. - sorolja, miközben egy lélegzet erejéig visszalopja a cigit a sráctól, csak ez után ül le, egy marék almaszirom társaságában. - Nem marhaság, logikus kérdés és igen. Igazából bármi megy, ami létezik, és legalább egyszer találkoztam vele és megérintettem, vagy van tőle hámsejtem, vérem, akármim... ja és viszonylag értelmes lény.- kevesek tudják, igazából mire is képes, hisz minden wiccának más képességei vannak, és még a gyülekezeten belül is titkolják egymás közt. Azért van mindenkinek saját kis receptkönyve, mert abban van minden tudása...és aki azt ellopja.... Hogy most miért avatja be ilyen részletesen mégis a druidát? Lehet a fű, lehet csak néha jól esik villogni azzal a tudással, amit megszerzett, ki tudja? - Szóval a sima állatok alakjának felvétele nem nagy kihívás. - majszol közben. - Az nem kifejezés, a legtöbb még ágyékkötőt visel! - nevetgél, annak ellenére, hogy jól megizzasztották menekülés közben, nevetségesnek találja, hogy valaki ágyékkötőt hordjon. De komolyan, akkor már húzzon ruhát, vagy legyen teljesen pucér. - Óóó... - érzékenyül el, és meghatódott arcot vág. - Ez jól esik, köszönöm. Bármikor tudok ám adni.- pillant rá hálásan, és ellazult tagokkal hintázni kezd finoman a függőszékkel. S szinkronban azzal hogy a másik felül, ő eldől a fotelben, mondhatni megfordul mint valami denevér, a fejét lelógatja az ülőrésznél, a lábait meg felteszi a kötelekre amin lóg az egész, úgy hallgatja az információ cunamit, közben a pólójába törölve a kezét nyúl a cigi után, passzolja már át Daire. - Hát ha warlock, akkor kapkodjuk a seggünket, mert a cuki és jó lényeket általában valami áldozat miatt veszik, nem kalitkába zárni és gyönyörködni benne. - borzong meg most ő, a feltörő emlékekre, amiket ő átélt fél évtizede egy ilyen mocsoknak a karmai közt. Közben az édes illatokra amiket a nasik árasztanak, pár pixie, szám szerint három feltűnik a növények közt, és mint az éhes darazsak körülrajozzák őket. Ronda tekintettel méregetik a srác üres ujjait, és az egyik bosszúsan meghúzkodja a haját is, hogy bosszantsa. - Nekem mindkettő megfelel, igazából a gerillaakció még jobban, mert ott több mindent is mozdíthatunk, mint ahogy mondtad... - gazdagtól lopni nem rossz dolog ugye? Bocs Karma most kicsit fogd be a füled... - De hogy felhoztad az öltönyt....nem tudom elképzelni, hogy belepasszírozd magad egy olyanba, szóval kezdek szurkolni érte, hogy rendezzen valami giccses estélyt.... - vigyorog pofátlanul elégedetten és kárörvendően, és feltartva a kezét passzol pár szirmot a cukormániás szörnyecskéknek, ne molesztálják halálra a druidát. Ismét a pólóját használja kézmosónak, hogy utána előhalássza a telefonját a rövidnacija zsebéből, és pötyögni kezd. - Hát...a műholdas térképen látom a házat már ha ez az, akkora mint egy kibaszott anyahajó.... - Daire felé pillant – lehet a halálcsillagra megyünk Chewie..... - nevet fel, mert dolgozik benne az anyag, amitől furán nem parázik rá arra ami rájuk vár, pedig Shrek bizonyára hozzájuk képest könnyen lopta el a hercegnőt a toronyszobából. - Na a ház valami Eoghan Óg Donelly nevén van, mond ez neked valamit? Elég arisztokratikus seggfejnév....- néz ismét a druida felé, hátha ő felvilágosultabb, közben már pötyögi is be a nevet, hátha arra kihoz valami eseményt amit ő tartana.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Ha valamit nem próbáltam még - és azért valljuk be, nem sok ilyen dolog volt -, az a varangyhátnyalogatás volt, mert hát kibaszott undorító. Persze a maguk nevében a varangyok is szépek voltak, de azután, hogy pontosan tudtam hol éltek, milyen helyeken csúszkáltak és miben fürödtek napi húsz-huszonkét órát, nem volt az a flash, amiért megérte. De úgy tűnt Ena ebben éppen rám licitált. - Biztos az, de tudod mi nem nagy fless? Az agyevő amőba, amit vagy lenyalsz róluk, vagy nem. Vagy a negyvenhárom különböző más élősködő. Én inkább maradok a saját cuccomnál. - feleltem, miközben nyeltem egy slukkot a cigiből, mielőtt átpasszoltam volna Enie-nek az egyik zacskóért cserébe. - Óh, még választék is van, nagyszerű! Ha nem lenne, ki kellene találni, Vikkamakka. A csicseriborsó valahogy sokkal jobban ment a fűszerpaprikához, mint a burgonya, de ezt íreknek ajánlott volt nem mondani. Valamiért vallásos tisztelet övezte náluk a krumplit, mintha egy országnyi Csavardi Samu lettek volna. És még mi voltunk túlságosan belebolondulva a növényekbe. Miközben a wicca rágcsát ropogtattam Ena magyarázatán járt az agyam, néha-néha megzökkenve a THC-tól. Tehát a sörényes hangyászok valamennyire értelmesnek számítottak, ezt azért jó volt megjegyezni, ha egyszer beszélnem kellene eggyel. Egy egészen rövidke pillanatra meglepődtem azon a meghatódáson, ami a kurta dicséretemet követte az arcán, de hát egy boszorkány szívéhez - ha nem volt nyolcvan éves - a ganjáján keresztül vezetett az út. Úgyhogy engedékenyen az ujjai közé is dugtam az aktuális cigit, mikor felém nyúlt valahol a gravitáció és a józan ész között lebegve. Hát na, a jó cucc az jó cucc. - Na ezt nem tudom, azt még a skótok se tudták megmondani, mi a fenének kellhet valakinek egy ilyen lény. Elvileg a szarva segít varázsolni, de csak ha fénnyel vagy repüléssel kapcsolatos, szóval az unseelie-k sokra nem mennek vele. Meg akkor nem élve hozták volna ide. De ja, jobb, ha iparkodunk, minden fogságban eltöltött perc méltatlan egy hercegnőhöz. Ha már maradtunk a Celestia vonalon. Akármilyen bugyuta volt az MLP hasonlat, jobb volt, mint minden alkalommal kimondani, hogy pegazunikornis. Persze a kis gyermekarcú lódarazsak nem bírták ki a rágcsa illatát, úgy vonzotta oda őket, mint... hát, mint cukor a darazsakat. A hajhúzgálásra most nem kezdtem leállni velük hadakozni, inkább a számba vettem a Shillelagh végét és megfújtam, mintha egy alkoholszonda lett volna. A bot egyébként nem volt üreges, most mégis előbukkant belőle egy puffatag gömb, ami kismilliárd ezüstösen csillogó pitypangmagból állt, aztán hirtelen felrobbant és szétszéledt. - Tessék, cápácskák, játszatok. Egyébként drukkolhatsz, de ha én öltönyben megyek, te kosztümben. Ez már csak így fair, dillynion*. Ami azt illeti Enie feleannyira sem nézhetett ki hülyén kosztümben, mint én öltönyben, de hát mindenkinek meg voltak a maga ágendái. Ő nevetségesen akart engem látni, én meg őt a mostaninál is kevesebbet takaró ruhában, a világ tökéletes egyensúlyban működött. - Ő lesz az. Igazi birka, de ahogy látod a Halálcsillagon is, pénze az van bőven. Ráadásul beképzelt és folyamatosan villog, mint a legtöbb újgazdag seggfej, ami a Dagdát kifejezetten bosszantja, de gondolom a karma se szereti. Viszont kétlem, hogy ha szervez is egy "nézzétek mit loptam" bemutatót, az kint lenne a neten. Szerintem ide kapcsolatok kellenek. Vagy marad a gerillázás, nekem az is megfelel. Persze az is játszott, hogy az univerzum épp most akart hülyét csinálni belőlem, és Ena telefonján ott villogott egy meghívó egy "Bronie Nagytalálkozó"-ra, de csak nem. Akkora pechem még nekem se lehet.
- Óha! Még pár ilyen kijelentés, és Bongyorból átlépsz Finnyásba m'eudail. - forgatja a szemét, mert hát most komolyan próbálná elmagyarázni, hogy tizenévesen nem pont a mikróbákról, a baktériumokról, és a vírusokról olvasott tanulmányokat, ugyan mi tudná már megölni, csak utánozta a druidát, akit látott az erdőben békát nyalogatni? - Hova a vad kísérletező szellem, meg a kalandvágy? Az öregeid vadabb arcok lennének mint te? - pattintja még oda heccelésből, mert az sajnos igaz, hogy a mai öregek, mind a druidák, mind a wiccák részéről nagyon is elfelejtették, mennyire szabadosan éltek ők tinikorukban...de komolyan Woodstock nem elég nagy név a történelemben, hogy kissé lazítani is tudjanak azon a pórázon, amivel már őket tartják? Bár az, hogy a szülei otthagyták a közösséget miután Ena beavatása megtörtént elég nagy szabad szelleműségről tanúskodik. Pláne, hogy ugye a gyereküket elfelejtették magukkal vinni. - Ahw, mondj még ilyen szépeket druida, simogatja a lelkem. - kacag fel vidáman, mert hát kinek ne esne jól egy bók? Emellett nem szándékosan jár ennyire a fiú kedvében, édesszájúként minimum három féle nasi van nála mindig készleten, hisz aki sokat szív az sokat is nassol.... S hogy mi a titka, hogy nem látszik meg rajta? Az életedért való futás, ami a tevékenységeinek nagy részét képezi elég jól karban tudja tartani a testet, ráadásul ha éppen nem hajmeresztő kalandokon vesz részt, akkor itthon tesz-vesz, értékesít, alkudozik, és nagyon gyakran elfelejt enni rendesen. Ez van ha a wicca figyelmezavaros, vagy mi. - Az unseeliek nem, de a warlockok abból is erőt nyernek, ha valami jót megrontanak, vagy ha elpusztítják. A gonosz entitásoknak van egy olyan szar velejárója, hogy ha jót rombolnak le, akkor abból erőt nyernek...bezzeg a jók, ha rosszakat iktatnak ki, akkor abból semmi hasznuk, csak a világbéke ígérete...erő bezzeg nulla. Igazságtalan! - fakad ki, némileg elkalandozva a fűtől, ami szépen lassan ellazítja, és elégedetten kábává teszi. Mennyivel jobb enne most az emeleti szőnyegen meghempergőzni, és élvezni ahogy a puha szálak simogatják a testét.... No, de hol is tartott? Ó megvan!- Nem egy warlock áldoz azzal az unseeliejének, hogy jó boszorkányokat, és wiccákat áldoz fel. Gondolom Celestia is hasonló hatással bír, de ne legyen igazam...semmi kedvem megint valami veremben végezni oszló tetemek között... - fintorog, és ráeszmélve, hogy többet kotyogott ki mint akart torok köszörülve temetkezik a telefonjába. - Inkább legyen a te verziód, és akadályozzuk meg azt, hogy valaki Alladinost játsszon a szarvával, meg egy csodaszőnyeggel.... jaj, ebből nem készült semmilyen pornó? Biztos készült... - nevet fel, és még a pixiek is furcsán néznek a kitörő jókedvére, pláne, mert a hasáról felvett utolsó odanyújtott nasit a remegő kézből nehezebb kihalászni, és el is találja az egyiket puhán, mire beszerez egy harapást cserébe. - Auuu! Jó..jó koncentrálok, koncentrálok.... - húzza vissza a kezét, és bosszúsan mered a tündérkére. Míg a másik kettő Dairet molesztálja, de a buborékra, és a csillogó pukkanásra megbűvölten reppen a magok után, békét hagyva kettejüknek. - Uhuuuu ez nagyon király volt! - ujjong fel Ena is, akár egy lelkes kisgyerek, és még ő is elbűvölten nézi, hogy kapkodják össze a kis karjaikkal a pixiek. - Még pár ilyet bejátszol, és megpróbálják lelopni a nyakadból a botod...csak úgy vigyázz... - sóhajt az oxigéntől kissé magához térve, és újra a készülékébe temetkezik. - Kosztümben? Hú, valami NDK-s orosz úszónőnek nézek ki? Leszbi Olgánk? - mered megsértve a másikra, de a vonásai hamar enyhülnek, és kacér mosoly váltja fel a komor arcot. A nemi irányultsága amúgy is a mindenevő kategória, nem ezzel sértette meg a másik, de nem a maszkulin fajta, szeret megmaradni nőnek. Bár annak is megvannak az előnyei, ha férfi alakot ölt magára... khm. - Felejtsd el, hogy pasinak öltöztetsz! Legalább leporolhatom a sok estélyit amim van... - mormogja már a telefonnak, mintsem a druidának, mert ha van amiben tipikus gyűjtögető aranyhörcsög, akkor azok a csajos cuccok. Persze wiccás kivitelben, ergo előbb nézné őket bárki is fehérneműnek, de ez Enát aligha izgatja...a rendőröket annál jobban. Demég nem tartunk ott, nemde? - Látom utána olvastál....akkor minek is bújom a ne....várj! - akad el a szava, és amennyire a módosult tudatállapota engedi, igyekszik gyorsan testhelyzetet váltani, és feltornászni magát ültébe. Mindez inkább tűnik cserebogár a hátára fordult breaktáncnak, mint kecses hattyúmozgásnak, de végül csak lerakja a lábait a földre, és áthuppan Daire mellé. - Azt a nőt ismerem.... - dugja az orra alá a telefont, ahol a képen a gazdag seggfej egy nővel pózol éppen, alatta cikk is van, de az lényegtelen. - A jó hír, hogy ő talán tud valamit, a rossz, hogy engem utál, így te kell kikérdezd. - pillant le rá, és újra a nasiért nyúl, és elropogtat egy almaszirmot. - Millie Campbell, asca, empata, és elég jól használja a képességét, szóval nem tudom hogy birkózol meg vele... - dől hátra. - Sajnos az expasija nem titkolta túl jól előtte, hogy rendszeresen nálam vett ajándékot a szeretőjének. - hogy miért Enára haragszik amiatt? Nos...meglehet, hogy az a szerető éppen a barátnője volt...hopsz... - Szóval vagy kiszeded belőle, hogy van e valami flancos buli, és meghívatod magunkat, vagy nekiállunk beöltözni Ramboba, és nekivágunk a vidéknek. Harmadik opció most nem jut eszembe, de ha neked igen, hallgatlak... - roppan a fogai közt az újabb szirom, és figyelmesen bámul a fiú szemeibe.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
A felháborító kijelentésre a szemem komikusan tikkelni kezdett, de azért hagytam Enának néhány pillanatot, hogy visszavonja a hülyeségét. De tekintve, hogy nem tette, kénytelen voltam a szemöldököm is megemelni ekkora pimaszság hallatán. Csak ne lett volna ilyen jó nő. - Jól van, Enie, legközelebb varangyot is hozok a ganja mellé. Akkor majd meglátjuk, ki mennyire vad arc. Azért az mégse járta, hogy a vöröske azt hitte rólam, hogy visszafogottabb vagyok, mint az öreg. Az öreg! Aki külön szekrényben tartja a zakóit, nehogy meggyűrődjenek. Persze ezzel nyitott szájjal sétáltam a faszerdőbe, amibe Ena belecsalogatott, de a hivatalos vesztébe sétáló volt a becenevem. Meg a Bongyor, ezek szerint. Szerencsére a téma hamar elterelődött sokkal vidámabb dolgok felé, mint a warlockok beteges szokásai és az értelmetlen kegyetlenkedés, mert csak. - Megint? - kérdeztem az előbbihez - és magamhoz - képest felettébb komolyan. - Volt valami beteg állat, aki téged dobott verembe? Elárulhatnád a nevét. Mármint nem azért, hogy Lancelot fényes karddal jól lekaszabolja, csak hogy tudjam, kibe rúgjak bele, ha a helyzet úgy hozza. Nem akartam senkit átverni, egyértelmű hőstípus voltam, azok meg általában hamar a vesztükbe rohantak. De hát egyszer úgy is meg kellett halni, egy jó nőért legalább volt valami hangyányi értelme. Ha meg túl is éltem volna, de bucira verem a fejét annak a köcsögnek, lehet jutalmat is kapok. Nyugi, Daire, azért a gyerekeket még ne nevezd el. És ne bámuld ilyen feltűnően, kurva kínos. Erre persze Enie pornót emlegetett, mert persze, hogy most jutott eszébe. - Lehet, hogy olvastam egy könyvtárban róla, végülis a varázsszőnyeg egészen jó terep arra, ha egyszerre akarsz exhibicinosita, romi meg elzárkózó lenni. Mindenki mutogathat az égre, hogy "nézd mami, ott repül egy varázslat", miközben fogalmuk sincs, hogy Aladdin épp megdugja a hercegnőt. De mondom, csak egy könyvtárban olvastam. A Brazzers egy minőségi könyvtár, volt, bizony. De ahogy Ena kifakadt a szóhasználatomon, azonnal rájöttem, hogy még mindig fogalmam sem volt a ruhákról és valszeg teljesen mást jelentett, amit mondtam, mint amit akartam. - Kosztüm, koktélruha, nekem mindegy. De az estélyi megfelel, asszem. Nem is tudtam, hogy gyűjtöd őket. Bár a Dagda se tudta, Enie fejét éppen mi tömte tele. Legalább olyan változékony volt, mint én, csak ő sokkal hajlamosabb volt horzsolással járó hobbikat választani. Meg, ezek szerint, estélyiket. A várj felkiáltásra engedelmesen vártam, és néztem, ahogy kalimpáló combokkal átmászik mellém, aztán kényelmetlenül közel tolja a telefonja képernyőjét. A nőből, akire mutatott nem tudtam sokat kivenni, olyan Paris Hilltonos fajtának tűnt, és a hozzá adott magyarázat se segített sokat. - Kicsit pontosabban? Mit jelent az, hogy empata? Megérzi a szándékaim, vagy csak azt, ha valaki csorgatja rá a nyálát? Vagy beleolvas a fejedbe? Kisegíthetnél, ha már nekem kell behálóznom. Amúgy mi a tökömért rád haragszik, ha a férje lépett félre? Vagy... ugye nem te voltál a szerető is? A wiccák sajnos vagy szerencsére olyan monogámok voltak, mint az Elder Scrollsos sötételfek, szóval igazán benne volt a pakliban. De annál okosabbnak képzeltem Enát, mint hogy nem készült fel egy ilyen esetleges lebukásra. - Talán... hmm. Nincs valami gyereke? Öccse, bármilyen kevésbé nehezen megközelíthető és könnyen manipulálható rokona, akiről a világ is tud?
Ó az a sértett druida önérzet! Hogy ez volt -e a célja? Nem, nem különösebben, hisz sokszor sokféleképp ugrat, és cukkol mást, élvezve a kaotikus tragikomédiát, ami kialakul belőle, ha a másik ráharap. Ha pedig mégsem? Akkor egy szórakoztató információval, vagy ténnyel kevesebbje lesz az életében, s most mégsem bírja ki, hogy egy sátáni kis mosoly fel ne villanjon egy pillanatra az arcán. Csöpp diadal a férfi makacs és túl logikus hozzáállása felett! Nem mintha várná azt a pillanatot, amikor újra a – jobb esetben – bokorban adja ki a lelkét és csak ha mázlija van lesz annyi esze, hogy összekösse előtte a haját de.... Meg fogja érni, ha Fürtöske is ott térdel majd mellette. Hát most mondja azt Brigit, hogy nem egy romantikus lélek rejlik benne! - Mmmm ja. Volt. - hümmögi az orra alatt, és minden tudatmódosító szer ellenére, vagy épp amiatt végigfut a hideg a karján, és a felhőtlen jókedve máris alább hagy. Hangjába feszültség költözik, és mélyet sóhajt. - De most nem akarok beszélgetni róla, túl hosszú, túl szar, túl józan vagyok, és Celestiának sincs annyi ideje míg utána én összekaparom magam. - most igazán hozzá lehetne tenni, hogy túl őszinte is volt, s még csak nem is sajnáltatni akarja magát, de ez a téma tényleg olyan, ami mellett nem tud érzelemmentesen, könnyeden humorizálva elsiklani. A rémálmok, a warlock gondolatai mind a mai napig kísértik, és igazán egy személlyel beszélt csak róla eddig. - Bocsi. Khm...ugorjunk. - szedi össze magát, már amennyire a THCban ázó gondolatai engedik. Nem tűnik neki fel a komoly él Daire szavaiban, ahogy azt sem, mennyire kendőzetlen aranyossággal ajánlotta fel, hogy bosszút áll érte. Semmi gúny, semmi cukkolás nem érkezik azon szavakra, ami kiválóan mutatja a megrendülést az érzelmi világában. Mert ugye a törpök élete sem csak játék és mese, és aki azt hiszi, hogy a wiccák, és a faölelő hedonista hippik nem hordoznak feldolgozatlan traumákat, annak sajnos ki fog pukkadni a varázsbuborékja. Pont mint a druida kis trükkje, ami mosolyt csal az arcára, és mint a hűvös szellő, elűzi a felhőket. Megköszönné, meg is akarja, de a fű hat, faszt! Kilenc. Az elméje meg túl figyelmezavaros, így a meghatódás csak egy pillanatra telepszik meg a pillantásában, amivel végigméri még fejjel lefelé a srácot. - Mondjuk ott él a frázis, hogy játszhatunk varázslósat: megbaszlak és utána eltűnsz. - kuncog fel, pajzánul vigyorodva el, a téma, és Daire válasza kellően újraindítja az agyát. - Uhum, uhum, persze, látom te is olyan irodalmat bújsz amit kézzel kell olvasni.... A könyvtáros nő nem nyitott rád véletlen? - harap az ajkába visszatartva egy újabb kacajt a fejében lepergő jelenetre, mi szerint szegényt tetten érték.- Segíthetett volna befejezni az utolsó oldalakat... - kacsint, és kuncorászva bújik bele a telefonjába, ahol óriási felfedezést tesz, s egy újabb téma vész kárba, pedig egy ilyen elméletet nem kivesézni részletesen kifejezetten istenkáromlás kettejük részéről. - Elég sok mindent nem tudsz még rólam. De ja, szeretek néha elegánsan is öltözni, nem úgy mint egy lepukkant demens nagymama. - legyint s bár ő sem gondolja, hogy e képp öltözködne, hangjában érződik, a másiktól sem vár megerősítést, vagy heves tiltakozást, csupán humornak szánja, elvéve az élét az előbbi morcosságának Bongyorral szemben. Személyisége ezen része elég határozott, hogy ne akarjon folyton visszacsatolást, és elismerést kicsikarni másból. - Nos amikor még jóban voltunk úgy írta le, mintha képkockákat kiragadna a gondolataid közül, tehát nem az összeset látja, meg nem az egész gondolatot. Mellette a hozzátársuló érzelmeket is érzékeli, meg amik épp aktuálisan átfutnak benned.... Abban eléggé jó, bár ha feldühítik, vagy felkeltik az érdeklődését, akkor kevésbé koncentrál ezekre, és hajlamosabb figyelmen kívül hagyni. - próbál egy apró koncentrálós fintorral emlékezni mindarra, amit anno mesélt neki az erejéről, és arra is amit barátnője említett, a férje hogyan tudta elkerülni sokáig a lebukást. Szusszan egyet, és leejti közben a telefont az ölébe, nem akarja vele kiverni a férfi szemét. A nem feltétlen abszurd kérdésre a druidára pillant és félrebiccenti a fejét. - Nem, eddigi életemben egy házas férfivel voltam, azt is az asszony tudtával, vagyis inkább kérésével.... És nem ő volt. - ingatja a fejét, nem igazán tudja ezzel meglepte e a másikat, de nem is nagyon mélyed bele, mit érezne ha igen. Megbánta? Nem. Szégyelli? Nem. Bár nem az az egy valaki mellett lehorgonyzós típus, a megcsalásnak nem támogatója, még ha a gyülekezete hite szerint max az foglalt akin épp ülnek. De miért is magyarázkodik akár egy tinilány aki fél, hogy az aktuális crush-a vagy mije mit gondol róla?!- Tudod a nőknél az ilyen ki miért haragszik a másikra eléggé gubancos... - forgatja a szemét, ami nem ellene szól, inkább csak a nőkre. - Elég volt neki az, hogy a barátnőmhöz voltam hű, mert hozzá közelebb álltam, és nem rúgtam fel a barátságunkat egy felszínes ismerősnek való árulkodással. - von vállat. Ez egyeseknek tud fájni, ő meg nem igen tudja átérezni a kicsinyes harag, és bosszú fogalmát, marad a patthelyzet. - Várjál várjál...már kinek? A muksónak, vagy Millienek? Mert Millienek van egy öccse. De ha őt akarod elcsábítani...- végig méri alaposan Dairet. - Akkor kicsit hitelesebben kell előadnod a meleg srácot m'eudail...- borzolja fel a bongyor tincseket a mellette ülő feje búbján. - Viszont ő ugyan manipulálható, de a nővére nem nézi sokra, így szinte nem avatja be semmibe.... - húzza el a száját. - De az is megoldás, hogy hozzájuk törünk be, és megnézzük van e meghívója amit eltualjdoníthatunk vagy lemásolhatunk.... ha nagyon ellenedre van az enyelgés Lancelot. - hajol előre egy újabb almasziromért.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Oké. Az egyetlen dolog, amihez nem értettem - de komolyan, az egyetlen -, az a traumafeldolgozás volt, most pedig láthatóan beletenyereltem. Úgy emberesen. - Óh, oké, értem. Hát, sajnálom. Még egy joint? Ha valamit a fű nem oldott meg, nem tettél bele elég füvet. Ez volt az alapszabály. Azért arról nem tettem le, hogy egyszer jól seggberúgjam a warlockot, aki bántotta, de ez még váratott magára. Majd varangyozás közben megtudakolom. Abban viszont igaza volt, hogy Celestiának rohamosan fogyott az ideje, és nem akartam, hogy valami tarkóparazita Voldemort csapolja a vérét, szóval ideje volt összekapnunk magunkat. Amihez, teljesen véletlenül, pont még egy jointra volt szükség. Micsoda egybeesések. A pornó témája fölött most kegyesen átsiklottam, mert talpig úriemberként nem akartam ilyen férfi titkokba bevezetni. Ráadásul a könyvtárosnőről alkotott képe nagyon úgy hangzott, mintha azt is egy - másik - pornóból szedte volna, szóval gyanítottam ő se volt analfabéta ilyen téren. Kész pornó-ceptionbe kerültünk. - Mit is mondjak, csupa rejtély vagy, vöröske. Egyébként neked jól áll a háló harisnya, de lepukkant nagyikat inkább nem látnék ilyenben. Vagy képzelnék el. Vagy tudnék a létezésükről. De már kíváncsivá tettél, milyen az, amikor nem így öltözködsz, szóval kezdek reménykedni abban a puccos estélyben. Az empaták baromi idegedítőek voltak, mert hát... hogy tudsz átverni valakit, aki csak úgy megérzi? Nem mintha nagyon sokat próbáltam volna átejteni, de néhány oregánós zacskót hozzám vágtak már miatta. Meg egy csorba fogam is volt egy ilyen után. Az viszont, hogy Miss Socialite csak villanásokat látott, talán egy kis könnyebbséget jelentett. Meg bazi nagy kockázatot, mintha minden szövegnél d20-al dobtam volna, hogy elhiszi-e. Az élet egy bazi nagy asztali volt. - Tehát csak fel kell dühíteni? Az talán menni fog. Bár akkor biztos, hogy nem lesz kedves velem sem, szóval lehet lábon lövöm magam. A következő mondat megint olyan volt, amit nem illett kommentálnom, pedig a Dagda látja a lelkem, baromira kérdezősködni akartam. Mi az, hogy az asszony kérésére? Karácsonyi ajándék volt, vagy mi? És mégis mi kellett ahhoz, hogy Enie teljesítsen egy ilyen kérést? Mármint nyilván nem pénz, Enie sok minden volt, de prosti nem. Akkor viszont vagy el akart érni ezzel valamit, vagy... passz. Túlgondoltam. Kurvára túlgondoltam. - Nem elcsábítani akarom, hanem eladni neki valamit, ami kívülről meth-nek néz ki, belülről meg talán meth íze is van. És közben te lekapod telefonnal, aztán elcsiripeljük Miss Campbellnek, hogy vagy ad egy meghívót a Celestia-partira, vagy megy is a BBC-nek. Akkor már mindegy, mennyit ad az öccsére, a sajtót ez nem fogja érdekelni. Mondom én, hogy egyvalamin kívül mindenhez is értek. És még közben laza és stílusos is vagyok. Kár, hogy csak egy volt belőlem.
A rövidre zárt reakcióra, és a javaslatra legszívesebben felkuncogna, mert a problémamegoldás és a traumakezelés Daire és a sajátja közt nem is olyan távoli. Már ha a rémálmok utáni verejtékben úszó ébredésekkel egy időben meggyújtott nyugirudat vesszük, biztosan. Másrészről hálás, hogy nem erőszakoskodik, és nem akarja minden áron kifaggatni, most nincs itt az ideje sem a lelki elmélyülésüknek, sem a panaszkodásának. - Jöhet, de ha emiatt késünk el majd Celestiától, egész Equestria felkerekedik és megbosszulja, csak szólok! - figyelmezteti tettetett komolysággal. - Bár Rainbow Dash-el szívesen találkoznék, ő durván menő arc! - tűnődik, ezzel meg is adva a választ igazából. S hogy honnan tud ennyit a pónik életéről? Aki füvezik mesét is néz. Eskü, erről tuti van valami tanulmány, mert inkább a Gondos Bocsokat hallucinálod magad mellé, mint Freddy Kruegert. Vannak kivételek, mint pl a Teletabik, de róluk nem beszélünk. - Ahh akkor ne gyere a gyülekezetem közelébe Samhainkor, kérlek. - ingatja a fejét lehunyva a szemét, és eleresztve egy fájó fintort, ami a lélektükrei mögött felsejlő sokkoló képek hozadéka. - Apropó Sahmain, mi a terved? Csak mert lenne egy Campus buli, ahol te megszedhetnéd magad, én meg nem mennék egyedül. - ugyan még hónapok vannak az időpontig, de ha már a fűtől zavaros agyában felöltött a naptárban bekarikázott dátum, hát miért ne vetné fel? - Ne hogy azt hidd, hogy engem a te meg az öltöny találkozása nem csigázott fel, szerintem még ingben sem láttalak soha. - vigyorog, és elégedetten ropogtatja az almaszirmot, miközben figyelmesen hallgatja a druida tervét azt illetőleg, hogyan is tudnának legkönnyebben meghívóhoz jutni. Meglepi, hogy nem ragad meg minden alkalmat a csajozásra, de ki ő, hogy ítélkezzen? Neki túl sok istene kötődik a szexhez, így automatikusan véli úgy, hogy ez a legegyszerűbb módja az információszerzésnek, de azért a lábon lövés se kutya. Felkacag, és majdnem leborul a padról. - Drámakirálynő, a dühítésre ott vagyok én. De rendben Lancelot, akkor hagyjuk Galadrielt. - von vállat, legalább nem kell megjátszania magát, és feleslegesen feldühítenie megint valakit, aki később bosszút állhat rajta. A meglévő lista így is túl hosszú, lehet már csak a hátoldalra vagy plusz papír ragasztással fér fel rá név. - Hú Bongyor! - mered rá elismerően, és ha már ég az a második THC rúd, elkobozva bele is szív. - Ez nem is rossz ötlet. Igazából tudom, hol van az a kocsma amelyikben a kis görcs szokott kockázni. - adja vissza a cigit kifújva a füstöt, és elgondolkodva. A zsarolás nem az ő asztala, pláne, mert a Karma azért igen csak bosszús tud lenni, hisz az az üzletelés nem túl elegáns, és cseppet sem etikus fajtája. Persze ez a druidának nem kottyan meg, hisz az ő istenei – akikhez ugyan úgy imádkozik néha a wicca közösség is -, nem ítélkező fajták. - Csináljuk, de jössz nekem egyel, és kötelességed lesz kivenni a részed, ha a Karmától cserébe valami sorscsapást kapok a nyakamba. - fenyegeti meg az ujjával a férfit, de a pillantásban némi szigoron kívül inkább vidámság és tettrekészség csillog és felpattanva kissé megtántorodik. - Húúúú, oké. - áll egyenesbe, jó maga és egyúttal a világ is. - A kocsmárosnak viszont vinni kell valamit, hogy beengedjen hátra, de tudom mire vágyik az a kurafi... - tűnik el a házban, egyenesen a raktárába kanyarodva, mondhatni, nem az első rodeója lesz ott, így tudja, hogy a holdkő porral és galagonyával kevert macskamenta lesz az igazi ajándék, tekintve, hogy a felesége a legházsártosabb vérjaguár, akivel Ena valaha is találkozott, de persze ezzel a cuccal tenyérre lehet kenni. Vagy kenyérre? - Igazi methet akarsz neki adni? Mármint tényleg be akarod állítani a srácot, mint a gerely, vagy csak valami bódító varázs bizbazt toljunk belé? A methért el kell menni, vagy van az is a zsebedben m'eudail? - tér vissza kissé dülöngélve, és megtámaszkodik a vállával az ajtóban, kezeivel épp elrendezi a szövettasakba belelapátolt mentát, és beköti a tetejét. - Mert ha a druidaklubba is be akarunk ugrani, akkor magamra rántok valami olyat, amitől nem kapnak szívinfarktust az öregeid. - bök ujjával az emelet felé, és büszke, hogy ilyen értelmesen tud fogalmazni, ahhoz képest, hogy agya elégedetten úszkál a boldogság füves kicsi rétjén. - Tudom, hogy kényelmes a padom, de indítsd meg az alfeled felfelé, és mozduljunk, mert lassan lemegy a nap, belőlünk meg nem lesz semmi. - nem mintha ez máskor zavarná, minden druida és boszorkány megérdemel izgalommentes lazulós estéket, de Celestia bajban van, és ez sajnos olyan lelkiismereti probléma lett, amit Daire szépen beleültetett a fejébe. Alapjáraton nem érezné szükségét, hogy a cuki druidát kirugdossa a komfortos kis helyéről, pláne, mert a pixiek is lassan kezdik megszokni, és csak almaszirmot nyammogva ücsörögnek mögötte a támlán, és fent a virágokon. Nyilvánvalóan a gyűrűket várják, hátha újra előkerülnek, vagy egy újabb szikrázóan csillogó varázslatot de kivételesek egyike a srác, hogy nem akarják folyton bosszantani, mint holmi idegesítő darazsak. Jó tudni, hogy valakit már nem harapnának halálra ha betörne...hm... druida ellen van csapdám? Mert ugye a paranoia az mindig paranoia marad,még ha a tárgyából nem is nézné ki hogy lopni jön.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
- Ha láttál már egyetlen My Little Pony részt is, te is tudod, hogy Equestria THC-n fut. Különben teljesen értelmetlen az egész, de füvezve minden magyarázatot nyer. - feleltem a bosszúszomjas vérpónik rémképére, miközben meggyújtottam egy második halálpálcát és néhány szippantás után átpasszoltam. - Főleg Pinkie Pie. De lehet Rainbow Dash is. A következő kérdésére viszont önkénytelenül felszaladt a szemöldököm. Jól értem, hogy most meghívott egy Samhain buliba? Igyekezett úgy csomagolni, mintha pusztán a zseb-drogdílere lettem volna, és ezzel az üzletemet futtatja fel, de azért ez akkor is nagyon randi-szagú volt. Amire meg hülye lettem volna nemet mondani. - Tulajdonképpen nem terveztem nagyon mást, mint amit most csinálunk. Szóval persze, szívesen. Oda azért nem kell öltönyt vennem, ugye? Nem mintha nem vettem volna, ha azt kéri. Akár kosztümöt is. Vagy flanelinget... bár nem, azt azért talán nem. Vagy hát csak kellő jutalom fényében. - Kevered a szezont a fazonnal, Enie. - ráztam meg a fejem az Artúr-kör és a Gyűrűk Ura összemosására, ami persze egy rossz ötlet volt, mert két joint után a világ nem akart olyan könnyen megállni magától, ha egyszer forgásnak indult. De úgy tűnt a lány nem ágállt nagyon a zsarolás ellen, bár sejtettem, hogy ez a része főleg rám maradt, mert hát a Karma karma nagyon... karmos. Ki se találnátok, hogy a második füves cigit szívtuk, mi? Ena sem volt jobb állapotban, legalább is az alapján, ahogy felállt és majdnem el is dőlt. Már kaptam volna érte, a pólójánál húzva vissza, de szerencsére megmaradt a talpán nélkülem is. - Mégis milyen kocsma az, ahol nem fogadnak el pusztán némi zöldet? Mármint most a pénzre gondolok. Túl sok a zöld, főleg, ha valaki druida. - ábrándoztam el kissé leszaladva a témáról, de mire visszaért az akármivel, amit kenő... hát, az előbbiek alapján biztosan nem pénznek szánt, már nagyjából sikerült előkaparnom az agyam. - Persze, hogy igazit. Egy tisztességes beállás még csak jót tett mindenkivel, nézz rám. Bár már egy ideje nem kristályoztam, de azért mégis csak ember lett belőlem. Egyébként nem az öregekhez kell beugrani, csak hozzám, mert hogy otthon tartom. Az apám ilyenkor dolgozik, szóval tőle nem kell tartanod. - És egyéb kifogások, csak nehogy Ena véletlenül átöltözzön valami visszafogottabba. C'mon, épp hősködni készültem, ennyi járt. Megtámaszkodtam két tenyérrel a padon és egy gyönyörűen ívelt imbolygással felálltam, aztán két lépés alatt visszanyertem az egyensúlyom. Azért annál öregebb motoros voltam, hogy ennyi huzamosabb károkat okozzon a mozgáskoordinációmban, vagy a betűzési képességemben. - Mehetünk, dillynion. Kint parkoltam a bejárat előtt. Mondanám, hogy vezethetsz, de lehet ketten kellünk hozzá most egyébként is. Ena háza per boltja előtt tényleg ott állt a feketére fújt Kia Niro EV, mert hát druida igazán nem járhatott gázpöfögő kocsival. Az aksija nemrég volt feltöltve, szóval elégnek kellett lennie a kis kiruccanásunkhoz. És vagy ez volt, vagy a lovaskocsi, szóval becsuktam a szám és elfogadtam, hogy néha meg kellett állni egy-egy töltőállomásnál. A belseje egész modern volt, minden kütyüvel, ami a járgánnyal járt, csak épp egy kúszónövény tekergett a visszapillantó szárán, lila fejével nagyon lassan mozogva, ahogy beültünk, mintha kíváncsi lett volna az új jövevényekre. - Ő ott Rosie, ne is foglalkozz vele. - mondtam, közben a shillelagh végével megpöccintve a virág fejét, amitől mintha élénkebb lett volna. - Igazából nem lát, csak a testhődet követi. Hát na. Nekem is kellett valami furcsaság. Most épp a pszeudomitikus növények kitenyésztése volt terítéken, de jobb volt, mint sok korábbi.
- Nyilván, de jóval színvonalasabb mint a Dóra a felfedező, meg a keresd meg Waldot.... és még csodálkoznak, hogy a gyerekek némelyiktől rémálmodnak. - hitetlenkedik, bár igazából maga sem tudja, hogy mire akar kilyukadni, de a THC nem arról híres, hogy logikus dolgokra sarkall. - Oké Lancelot, ha neked Pinkie Pie a nyerő, nem fogunk összeveszni. - emeli fel a kezeit megadóan, és vigyorog, mint akinek muszáj, majd a cigiért nyúlva jólesőn tüdőzi le a füstöt, szervezete megnyugodva sóhajt fel, mintha már neki is sok lenne a téma, most, hogy kezdett kicsit tisztulni a szervezete. - Amúgy amit még tuti valami szer hatása alatt írtak az a Muppet show. - nyújtja vissza a spanglit, és a szemöldökfelvonással ugyan azzal a mozdulattal reagál, nem gondolta, hogy ennyire meglepő, ha elhívja valahova a druidát. Tekintve, hogy nekik is épp annyira fontos ünnep a Shamhna*, és a táncrendjébe tuti mindenféle hagyományt, szertartást és mi egyebet bele igyekeznek zsúfolni, akár csak a wicca körében az övébe. Szereti, és tiszteli a rituálékat, ám vannak olyan szertartások amik nem kötelező jellegűek, és ezekről előszeretettel lép le, tekintve, hogy a Fátyol és a túlvilág ekkor a legvékonyabb, csupa olyan kalandba keveredhet, ami máskor elképzelhetetlen! És a Campus bulit épp az egyik tündérdomb lábánál tartják meg hatalmas tűzrakással, piálással, és zenével. Hát nem mázli? Bár a kockázata is megvan, de azzal aligha fog most törődni. - Öltöny? Ahh csigavér Bongyor, valami jelmezre gondoltam, nem kell beleszuszakolnod bármilyen kényelmetlen cuccba a tested. - kuncog. - De nagyon nagy fóbiád lehet, ha rögtön erre gondolsz... - cukkolja, és elraktározza a későbbiekre ezt a kis információt. Nem mintha amúgy nagy valószínűséggel meg is jegyezné, vagy felhasználná később, de az elhatározások megvannak! Mint mikor újév első napján írsz egy listát, mi mindent szeretnél megvalósítani, és három nap múlva úgy is áthúzod az egészet a picsába, és odaírod hogy „Túlélni a munkát, bort meg alvást”. Hm. Lehet ez a cigi már nem kellett volna? Arra hogy keverné a dolgokat csak legyint, ő maga is tudja, de Millie eléggé hajaz arra a tündére, így ha a képi megjelenítés kissé összeollózott is, határozottan odaillőnek véli. - Azt a sok zöldedet elköltheted itt. Paddy hasonlóan dörzsölt mint én, csak a kapzsiságát kevésbé tudja szépen csomagolni... - kotyogja, nem mintha ez az állandóalkudozásuk végett újdonság lehetne Daire számára megtorpanva, mert fél, ha akkor igyekezne befejezni a mondatot amikor visszafelé jön a zsákmánnyal, már nem igen emlékezne rá, így is nehéz koncentrálnia, hogy ne vigye tovább a locsogást amibe belekezdett. - Paddy a természetfelettitől csak természetfeletti kenőpénzt fogad el....és sajnos az a varangyos béka pontosan tudja én mivel tudok szolgálni... - dohog befelé, nem mintha neki hosszútávon nem térülnének meg ezek az ismeretségek, de az ingyen kóstoló a készleteiből még így is fáj annak a mohó kis szívének. - Húha, mi ez a józan életstílus, beteg vagy? - pislog tettetett meglepődéssel- Hát azért apád fejét megnéztem volna, de annyi baj legyen, ez a móka máskorra marad... - von vállat könnyedén, és sarkon fordulva, hogy a srác is feltolja magát álltába nekiindul kifelé a házból. - Kecsesség tíz pont, szerintem a pixiek tapsoltak! - jegyzi meg vidoran, és a pultról lekapja a kis tőtégelyt amiben a hamu van, meg mellé fogja a raktárból kivett álomkígyó bőrt is. Fizetni ráér, nem fél tőle, hogy a druida ne adná meg amivel tartozik. - Hadd mondjak el neked valamit m'eudail.... a vezetés nem az erősségem, de majd sikítok ha Pnkie Piet akarod elütni... - többre nem vállalkozik, barátnője eleget szívta így is a vérét, hogy mennyire pocsék sofőr. Ami nem csoda,mivel mindenhova vagy biciklivel megy, vagy tömegközlekedéssel, vagy állatalakban.... Átfordítja a táblát és még agyában van, hogy bezárja a boltot is, mielőtt követné a férfit a kocsihoz, és most a meglepődéstől neki fut fel a szemöldöke a kocsiajtót nyitva. - Hát eskü valami hippifurgonra számítottam jegesmedvén lovagoló barbárkirálynővel az oldalán....- huppan be, és lepakolja az ölébe a cuccokat mint holmi vigyázni való plüssöket. - Wohooo! Hello Rosie! - a növényre és a funkciójára csakennyi csodálkozó sóhajra futja, azért a THC mégis csak dolgozik az agyában, nem lehet mindig frappáns és humoros, és mint valami idióta ide oda billeg az ülésben nézve ahogy a lila kis virág követi. - Full para....ha fogakat növeszt és megpróbál megenni megharagszom... - szakad el egy pillanatra a növénytől, hogy a mellette ülőre bámuljon. - Amúgy még mire is jó? - na ne higgye már, hogy ennyi válasszal megelégszik! Kíváncsisága annál kicsit nagyobb.
* írül a Sahmain
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Az egész abszurd feltételezés volt, hogy MyLittlePony szereplőkön fogunk veszekedni, de amilyen mély filozófiai eszmehullámokat tudtam generálni füvezés közben, igazából ez sem volt olyan nagyon fura. Vagy hát, csak a szokásos fajta fura. - Áh, Pinkie az túl mainstream. Bár Twilight is. Az én faölelő lelkem szerintem inkább Fluttershy felé húz. Ő amúgy is annyira atom nyugodt, hogy biztosan kiizzadta már az összes mérgét valami cannabisfelhőben. – mondtam lazán, csak úgy, mintha nem egy kislányoknak gyártott meséről kezdtünk volna tényleg értekezni. - Jelmez? – kérdeztem összevont szemöldökkel, miközben az agyam próbálta megfogni a gondolatot. – Mármint menjek full druidában? És nem, az nem egyetlen ágyékkötőt jelent, nyald vissza az agyad a füstből. Vagy öltözzek bronie-nak? Vagy zombinak? Amúgy eszméletlen király zombi tudok lenni. Aa.. aaagy… Gyorsan letöröltem a szám sarkából lecsorgó nyálcseppet, ami vagy a fűnek, vagy a demonstrációnak köszönhetően került oda, aztán követtem Ena kacsázását kifelé. Ez a Paddy valami dörzsölt rohadéknak hangzott, valami visszavonult öreg kobold-zsoldosnak, aki csak hétmérföldes Converse-el üzletelt. Jó volt megjegyezni, hátha esetleg egyszer komoly szándékkal kellett belógnom az említett kocsmába. - Na az apám képét én is. Bár nem tudom, tudja, hogy szoktam veled lógni, általában nem kattog rajta túl sokat, szóval ki tudja. Lehet csak közölné veled, hogy esőt mondanak, szóval öltözz fel jobban. Mert hát micsoda meglepetés, ha itt elered az eső, nem igaz? Kisasszéztunk a kocsihoz, ahol most az egyszer eleresztettem a fülem mellett a megjegyzését. Főleg azért, mert számítottam rá. Valószínűleg egy faenttel kellett volna utazgatnom, mint a két hobbitnak a Gyűrűk Urában, hogy autentikus legyek, de az enteken ritkán volt GPS. - Ha fogakat növeszt, akkor valamit jobban csináltam, mint reméltem. – feleltem vigyorogva, ahogy Enie ide-oda billegve tesztelgette Rosie figyelmét. Kissé tényleg para volt, de miután az ember rájött, hogy közelebb nem jött, csak a saját kocsánya körül forgott, egészen aranyos lett. – Mire jó? Hát úgy igazából semmire. Csak szép meg vicces, ahogy követ. Meg segít lekötni a figyelmem az, hogy megpróbálom életben tartani. Félig mandragóra, félig tündérlevél, meg egy kicsit kövirózsa, de azt titkolja. És ahogy látod nem igazán igényel földet. Néha meg kell simogatni egy kis mágiával, meg napon kell lennie. Jó, nem? Ezzel a végszóval beizzítottam a motort, vagy hát az aksit, amitől az autó szinte hangtalanul hátramenetben kigurult a ház elől és rákanyarodott az útra. A saját fészkem nem volt messze, talán öt utcányira, de gyanítottam a kocsma, ahová tartunk sokkal combosabb távban várt minket.
Vajon szándékosan pont két rózsaszín sörényű szuperpónira fixát rá? Vagy ez egyfajta tudatalatti dolog amit csak egy jó pszichológus fejtene vissza valami gyerekkori traumára? Sose tudja meg, minden esetre jót szórakozik magában, ahogy elképzeli a bongyor fürtöket rózsaszínben pompázni, mint valami glam rock banda gitárosa.... Steel Panteres fickók a nyomába se érhetnének! Karjain meg mindenféle erdei állat dekkolna, mint Hófehérkének? Vagy melyik volt az a megmentésre váró szerencsétlen bige aki egymagában énekelgetett az erdőben? Ja, tuti Hófehérke, ő nyelte félre az almát, és esett kómába. Orvosi logika meg mehet a kukába. Megszúrja egy átkozott rokka az ujjad? Aludj el szépen kb örökre, míg meg nem csókolnak.... eszel egy mérgezett almát? Kóma. Szar élete lehet a hercegnőknek, bár álmatlansággal nem vádolhatók.... Na, de khm. Vissza az értelmesebb témához, kissé elkalandoztál te csaj.... - Ne dobálj ilyen magas labdákat mert átírlak a telefonkönyvemben Bongyor. - fenyegetőzik vicceskedve, bárnem, biztos nem fogja átírni a Bongyort semmi másra! - Hé, hé, nem gondolom, hogy Tarzanban nyomjátok, bármennyire is el tudlak képzelni ahogy a szakállas öregekkel egyik indáról a másikra lendültök... - kuncog a szavaival párhuzamosan, ahogy az anyagtól csak még elevenebben játszódik le ez a jelenet a lelki szemei előtt, újabb becenévvel bővítve az amúgy is hatalmas gyűjteményt. Nem mintha bármelyik is maradandóan a fűfoltos agyában ragadna. - És bár a köldökig kivágott szövethacukátok eléggé szexin állna, én valami filmesen klisésen hagyományosra gondoltam.... Sikoly, Jason, Krueger,Myers....ezen a vonalon válogass. - sorolja trillázva. Meg amúgy is, ha a druida hagyományőrzősben jönne, ő mehetne Éva kosztümben hajjal takart felső testtel meg pucér seggel. És habár hedonista énjének nem okozna gondot ha a muglik között kéne mutatkoznia természet alkotta ruhában, a rend éber őrei csak újabb közszemérem sértést írhatnának a priuszába. Vagy jönne érte az R.I.P.D.-s haverja és valljuk be pucér seggel rohanni a golyózáporban nem egy felemelő látvány. Merthogy Felix ugye előbb lő aztán már nincs értelme kérdezni típus. - De egy ilyen kiváló alakítás után a zombit se dobnám a kukába, bár kétlem, hogy sírás nélkül beáldoznád az egyik bandás pólód a jelmezcsinálás oltárán.... - kacsint rá vidáman. - Apukád igazán nélkülözhetetlen időjós, gondolkodom rajta, hogy reggelente felívom, mit vegyek fel aznap, mire számíthatok! - ironizál jókedvűen, mert bár alap járaton élénk a fantáziája, egy sárga esőkabátot simán eltud képzelni ahogy utánuk hajít, vagy egy esőkabátos békát. Tényleg a békákra érdemes esőkabátot adni? Mert ha nem is áznak el a nyálka belül összemaszatolja a ruhát.... Hm. - Ilyen szavak hallatán bármikor bátran beáldoznám a testem a tudományod oltárán. - emeli meghatódottságot színlelve a hangjában a mellkasához a kezét, és csak utána vonja össze a szemöldökét elgondolkodva mennyire is félreérthető is volt a mondat. Pláne azt tekintve, hogy a druidáktól nem áll messze az emberáldozat, így a férfi cseppet sem az a cuki rocker srác, mint amilyennek kinéz. A másik opciót meg sokkal inkább zavarba ejtőnek találja, mint azt egy prűdséget nem ismerő wiccántól várható lenne. Brigit segítsen, nem pirultam el, ugye?! - Izé, ezt skippeljük... - rázza meg a fejét, hogy elhessegesse az áldozati kőoltár fantáziaképét, és inkább Rosiera, meg a magyarázó szavakra figyel. - Ja, durván menő, ha így fojtatod, hamar világhírű leszel a japán piacon. - cukkolja a hasznavehetetlen, de cuki funkcióját előtérbe véve, de hangjában nem cseng annyi gúny, hisz valójában le van nyűgözve. Sosem gondolkodott ilyesféle kísérleteken, ő a főzetek és egyebek kavarásában foglalja le épp így magát, de....hát mindig megtud újat a srácról, az biztos. - Ha belépve hozzád egy beszélő húsevő növény fog fogadni kérlek készíts felelőre, mert nem égetném be magam sikítással.... - furcsa, hogy régóta ismeri Dairet és még nem is látta hol lakik. Kíváncsi? Nagyon is. Félúton kapkodva áll neki keresni az ablak lehúzót, és miután sikerül kihajolva az ablakon kiordibál. - Hajolj le azért a csikkért Seamus vagy beárullak anyádnál, ott a kuka! - majd a haját söpörgetve az arcából húzza vissza az üveget mintha mi sem történt volna. Ugyan nem szeretik a gyülekezetében, de az anya kártyával még az a kis majom is környezettudatosságra nevelhető, aki az egyik wicca fia, és egyébként rohadt szemtelen vele szemben, mint az összes kölyök akit nem varázsol el a sok kalandja. - És akarsz másféle funkciót is kikísérletezni, vagy elég ha van egy élő tamagochid? - akad meg megint a tekintete a virágon, és az ujjával mint a látás teszteknél igyekszik ide-oda fordítani a kis fejét, jól mulatva rajta, cseppet sem segítve a druidának a vezetésben. A segítőkészsége ugyanis csak addig tart amíg a józan gondolkodása, az meg nem sok van, hála a vicces ciginek.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Tehát Jason. Legalább volt alkalmam felvenni a teljesen értelmetlenül megvett hoki-maszkomat. Bár előtte kicsit ki kellett pofázni, hogy autentikus legyen, de ha Enie-nek ez volt a szíve vágya, szerezhettem machete-t is hozzá. - Meg ne próbáld, egy órán keresztül hallgatnád, hogy próbál meggyőzni az esőjelző béka előnyeiről. Nem tenné le a telefont, míg meg nem ígéred az egész wicca kör nevében, hogy elgondolkozol rajta. - Ezután valamiért felröhögtem, mintha vicces lett volna, pedig csak a fű volt vicces. De az nagyon. Azzal kapcsolatban, hogy mégis milyen tudomány oltárán áldozná be a testét már elveszítettem a fonalat, így inkább csak elengedtem és próbáltam nem Boncasztalos szexjelenetekre gondolni. Azok amúgy is betegek voltak, csak sok volt belőlük. Helyette inkább bevágódtam a kocsiba, és Rosie fejbillegetésétől kísérve megindultam a jó ír aszfalton a nem túl hosszú távon, persze egy hang nélkül. A legjobb dolog az volt ezekben az elektromos autókban, hogy meg se mukkantak vezetés közben. - Mármint erre a Super Mario féle piros pöttyösre gondolsz? De egyébként nem, otthon csak teljesen normális, mozdulatlan növények vannak, meg egy macska, ami néha megtizedeli őket. Cukkancsnak hívják, mert betépve vettem, ne kérdezd. Magamat is meglepve egészen egyenesben tartottam az autót, még akkor is, mikor Enie kihajolt az ablakon. Sajnos nem volt elég magasan az ablak, hogy rajta felejthessem a szemem a hátsóján, de lehet jobb volt most mindkettőnk biztonsága érdekében. - Ezen még őszintén nem gondolkoztam. - feleltem a Rosie funkcióit érintő kérdésre. - Lehet jó lenne, ha megenné a parkolóbírságokat. Vagy kezdésnek lehetne kicsit határozottabb illata, talán feldobná a kocsikázásokat. Vagy világíthatna. Ez nem is rossz! Többször kellene bevágódnod az anyósülésre, lehet még piacot is robbantanánk. A kellemesen ringó-hintó utazás végül egy hosszú, festetlen homlokzatú faház előtt ért véget, ami keresztben feküdt egy telken, ahol három normális ház is elfért volna, ha az öregem nem retardált. Így csak ez maradt, mint egy nagyon paleo hotdog-reklám. - Egy pillanat, mindjárt jövök. Bár ha gondolod bejöhetsz megnézni Cukkancsot meg a növényeket. Már ha nem félsz, hogy megesznek.
A gondolat maga igen mókás volt, hogy Daire apjával az esőjelző békák előnyeiről beszélget, s igazából a lelke még nem is vetné el a gondolatot, ha nem lenne olyan romlott erkölcsű hippi, hogy a telefonjára, és a szentségtörő internetre bízza inkább ezt a fontos döntést. Mert ugye elég egy létra fok eltérés, meg egy rosszul tartott béka ujj, vagy bánat tudja mi alapján nézik a druidák az eljövendő időjárást, és máris ott állna hosszú cuccban, esőkabátban a tűző napsütésben. Bár ez Dublin, itt mikor nincs esély arra, hogy esik? A druida kuncogása ragadós, és az ő ajkán is kigördül egy kis kacaj. - Nem én a Demogorgon -féle pöttyös virágú fogas szörnyetegre, ami a jégkorszakban is meg akarja zabálni a mamutot, meg ami a Harley Quinn sorozatban folyton dumál..... - hogy csatol át egyik filmből a másikra, az rejtély, de nagy gesztikulálással teszi, aminek a végén kénytelen összerendezni az ölében lévő dolgokat újra, hogy ki ne boruljanak a beltér padlójára. Bármennyire is nevetne rajta a THCtól, a lelke mélye még van annyira ösztönösen józan, hogy ne akarjon több mint egy marék foltos szalamandra hamut letüdőzni. - Cukkancs. Kreatív. - fojtja el az újabb kikívánkozó kacajt, mert bár még nem látta a macskát két verziót máris lefestett magában a név hallatán, bár mindegyik közös pontja az az, ahogy Godzillaként tizedeli a virágokat, teljes átéléssel. Csak az egyik fantáziaképben egy hófehér selymes bundás csicsamacska, a másikban egy bűn ronda, csapzott bundájú rémkandúr. - Meglep, hogy macskás vagy, békás varangyos, kígyós gyíkosnak tűnsz elsőre.... - hümmög, és megpróbálja beleilleszteni a két macskaképet a druida ölébe, ahogy otthon a tv előtt hever, és simogatja a szőrcsomót. Bizarr, de ezek szerint nem allergiás a macskákra. Mázli, hogy ő sem, különben a majd három nap vörös cica bundában töltött idő alatt elpusztult volna a tüsszögéstől. Vagy...a macska tud allergiás lenni a saját szőrére? Még ha az a macska történetesen Ena is, aki átváltozott? Ezt a gondolatmenetet és az azzal egybekötött flúgos bamba Rosie bámulást Seamus szakítja félbe, így a koncentráció ha ugyan nagy mértékben nem is, de újra a wicca tudástárát ékesíti. - Jobb lenne ha befizetné nem? Vagy kidumálná.... - tűnődik hangosan, de hangja a nevetéstől vidám, ugyanis az az ötlet, hogy iratmegsemmisítőként bedarálja a bírságokat roppant mókás. Vicces fiú ez a Daire, meg kell hagyni! - ...„Elnézést biztos úr, de hát ül valaki a kocsiban, így nem számít szabálytalannak nemde? Vagy netán diszkriminálják a kisebbséget?” - grimaszol, mintha a növény helyében próbálná elkerülni a büntetést, és kifejezetten büszke lenne magára, hogy ki tudta mondani a diszkriminálják szót anélkül, hogy három csomót kötött volna a nyelvére közben, ha nem érkeznének meg a házhoz. - Woahh, itt elférne egy-két óriásira nőtt világító Rosie.... - jegyzi meg, és elszakítva a pillantását a házról már pakol is le az öléből, és nyitja a kocsiajtót. - Ilyen invitálásra nem mondok nemet, de remélem Cukkancs nem néz növénynek, és nem akar le Godzillázni. - követi a férfit, miközben elgondolkodik, hogy kéne neki is egy háziállat. Bár a pixiek valószínűleg agyon szekálnák, de ha nem is, akkor tuti éhen halna, ha ő elindul alapanyagbeszerző-körútra. Nem. Jó neki egyedül. - Miért pont macska? - sokkal illőbb lenne azt kérdezni, melyik eladó ad egy totál befüvezett embernek macskát el, de tekintve hogy végighajtottak az úton beállva, és a kutya se kapcsolta le őket, nos....lényegtelen. - Egy bazi nagy labradort tudnék elképzelni hozzád, kb akkorát mint az a mesés piros kutya a....... Clifford!? - nem egészen biztos benne, hogy így hívják. Igen, sztereotipizál, a srác tulajdonságait rakja össze az állattal, amit szerinte birtokolnia kéne, de ki nem csinálja ezt? Komolyan. Bár így meg nála se érthetőek a pixiek....
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
Szezont a fazonnal, Enie, már megint. Stranger Thingset a Jégkorszakkal és a Super Marioval. Le mertem volna fogadni, hogy a fagyiját is bödönben vette, hogy aztán egybekeverhesse a vaníliát a csokival meg a punccsal, egy először színes hippi-álmot kapva, ami aztán lassan átalakult egy krémszínű masszává. - Volt kígyóm is, de aztán nem tetszett, hogy nekem kell venni neki az egereket. A természetben nem zavar, de így hogy én okoztam szerencsétlen rágcsálók halálát... A gyomrom kifordult tőle. - feleltem, miközben a házhoz sétáltam és felnyomtam a külső villany kapcsolóját az ajtó mellett. - Még hogy világító Rosie-k, tényleg ősembernek nézel, dillynion? Cukkancstól meg ne aggódj, biztos meg akarna enni, de akkora, mint az alkarom. Ami szerencse, mert ha nagyobb lenne, már nem lenne élőlény a városban. - tettem hozzá a kulccsal szöszmötölve, mielőtt az ajtó megadta magát és kinyílt. A ház belülről kábé félúton volt attól, amit az ember egy druidától elvárt. Volt hűtő meg világítás, de voltak futónövények is keresztbe-kasul. Az ajtóval szemközti falon ráadásul ott virítottak a mindenféle tücsök-bogár-béka terráriumok, amit az apám használt a munkája titkolt de igazából valódi részéhez. Ráadásul egymás mellett, csak hogy ingerelje a békákat. Néha volt, amelyik nekifejelt az üvegnek a ciripelést halva, de nagyobb baj még nem történt. - Az ott egy konyha. - mutattam jobbra egy kisebb, nagy ablakos helyiség felé. - Ha esetleg innál valamit, a hűtőben vannak mindenféle gyümölcslevek. Meg cider is, de abból gyanítom még lesz részünk. Ez pedig... - Odaléptem a balra található ajtóhoz és teátrálisan kinyitottam. - Ez az én birodalmam. Fáradj be. Ami azt illeti, istenes nagy kupi volt odabent. Az ágyon két pulóverre fektetve ott volt egy ouija-tábla, amin Cukkancs aludt tettetve, hogy nem egy csúcsragadozó, még a lelógó fülét se mozdítva meg, ahogy beléptem. Az egyik fal mellett egy dobszerkó volt, mert hát valahol gyakorolni kellett a teliholdas rituálékon nyomott dörömbölést, a sarokban kacskaringós cseréptartó benne orchideákkal - bár azok nagy része egyetemi program volt -, velük szemközt pedig egy szekrény a mindenféle ruháimnak. De tényleg mindenfélének. Én az ággyal szemben felállított fiókos szekrényhez léptem és addig húzgáltam a fiókjait, míg megtaláltam melyik titkos rekeszbe dugtam a kristályt. - Egy pillanat, tudom, hogy itt van valahol.
- Ezt valamennyire át tudom érezni.- bólint, bár ennyire nincs galamb lélekkel megáldva, de csak azért nem tartana fogságban ő sem élőlényeket, hogy aztán egymást mészárolják le. Hisz a körforgásban, és abban, hogy mindenki visszatér a földbe, hogy táplálja azt, aki rászorul. Képtelen lenne vegán lenni, s bár sok wicca társa önkéntelenül is áttért arra az étrendre, neki nem megy. Másrészt furcsán is venné ki magát, hogy a pixieknek felvágja a döghúst, amit Félixtől kap – a közös harmonikus együttélés érdekében szeret jó egyezségeket kötni-, ő pedig csak a zöldet rágná. A természetfeletti hús amit kap, legtöbbször amúgy is túl roncsolt állapotban van, hogy felismerje, és ez a tény segít neki megőrizni a józan eszét. S amíg a kis cápadarazsakat nem zavarja az ezüstforgács, meg hogy a sörétet köpködhetik mint a meggymagot, addig mindenki boldog,és nem garázdálkodik egy kifejlett nagy pixieraj a városban élelem után kutatva. Mert ugye úgy van az a szerelemmel, hogy táplálni kell vagy mi. Hát pont Ena tagadná meg ezt tőlük? Arról nem is beszélve, hogy kalandozásai során amennyi alakot már felvett, nem mindegyik fényen élő jószág volt, így a vadászat sem áll távol tőle, míg minden testrész, csont, bőr felhasználásra kerül. - Kísérletezőszelleműnek, és környezetbarátnak, inkább. - forgatja a szemeit, teátrálisan, közben ügyelve, hogy ne ejtse ki a kezei közül a kőtégelyt, és az egyéb értékes holmit, amit a druida vett – illetve még nem vett-, a boltban. - A napelemnél, és a led csíkoknál is energiatakarékosabb lenne, ezt be kell látnod. Meg durván menőbb is. - az bizonyos, hogy ő állna sorba először a vételért, ha sikerülne kifejlesztenie a férfinak, ugyanis a saját háza is napelem és régimódi lámpás kombinációval működik. - Milyen mázli, hogy mindketten kordában tudjuk akkor tartani a házi szörnyecskéinket.- kuncog, elképzelve, ahogy egy óriási Macskazilla terrorban tartja a várost. Már csak a lézerszemek, meg a sikoltozó emberek hiányoznak, és kész a Zs kategóriás horror. Kéne egy horror estet tartania. Szólni fog Ashleynek, hogy hozzák össze, ha sikerül Celestia kimenekítése. Ha nem, az elég horror lesz élőben is.... - Ahh folyamatosan rombolod le a sztereotípiáim Bongyor. - sóhajt, ahogy belép a srác után, körbepillantva pedig nem egy elvadult dzsungel várja, csak egy ízlésesen benövényesített ház. - Amúgy menő kégli, de most a konyhád feltúrását kihagyom, köszönöm. Éhes vagyok, de majd a kocsmában a sós mogyoró megoldja a problémám. - a druida-lakkal ellentétben a fű okozta éhség nem sztereotípia, és most úgy mardossa a gyomrát, mint valami lenyelt piranha. Annyi időre azért belép a konyhába, hogy lepakolja a pultra a tégelyt, mert a kezei kellenek arra az esetre, ha olyasmit lát, amit feltétel nélkül meg akarna tapogatni. Mondjuk a macskát. Már ha hagyja. - Oké, a szobádat azért kábé így képzeltem el, és... óóóóóó de cukiiiii! - hangja csipogó suttogássá halkul, nehogy felébressze a kis ragadozót és egy elfojtott kis sípolásban ha el, megpillantva a macskát, amihez azonnal közelebb is araszol csendben, már amennyire egy beszívott wicca ezt teheti. Mozgása olyannyira kecses, akár egy magassarkúba kényszerített öszvér, akivel közben labdát zsonglőröztetnek, és határozottan épp ennyire halk is, pláne mikor lehuppan az ágy mellé a földre, és csillogó szemekkel nézi a szőrmókot. - Azt tudtad a tricolor cicákról, hogy csak lányok lehetnek, vagy ha nagyon szélső esetben fiúk, akkor nem termékenyek? - eskü nem nyelt le egy „Sok furcsa tény egy helyen” című könyvet sem, de még mielőtt repült volna az egyetemről, hasonló témákkal foglalkozott a szakdogája kapcsán. - Csak nyugodtan, Rendetlen uraság, de ezt azért olyan helyre tedd, ahol emlékezni is fogsz rá. - lengeti meg az álomkígyó bőrével megpakolt vászonzsákocskát, de le sem veszi a tekintetét a macskáról. - Azért ijesztő, hogy van OUIJA táblád. Most épp azt kérdezted meg tőle, miben gyere a boltomba? - viccelődik, tekintve, hogy a pulcsikra van fektetve. - Vagy innen az információ Celestiáról? - vonja fel a szemöldökét, és végre Daire felé tekint, végignézve, ahogy kapkodva pakolászik. - Megkérdezhetnéd tőle, hová tetted az anyagot. - bár csak viccelődik, a hideg is kirázza a ténytől, hogy bármikor is használnia kelljen. Bár a kíváncsisága vonzza a kipróbálás felé, a józan esze tudja, hogy a Karma nem lapogatná meg a fejét érte büszkén, így nála nincs is a lakásban efféle. - Tényleg, ha már itt vagy öltönyt is nézzél, hátha mázlink lesz. - jut eszébe hirtelen.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
- Tény, áramot se fogyasztana meg izzót se kellene benne cserélni, de elég lebukás szagú lenne. Mármint a fura faházat még ki lehet magyarázni, a hetvenes évekből itt ragadt hippik vagyunk, de a világító virágokat? Bár Ena boltja se volt a sarki közért, de ő is elmaszkírozta valami Dagda tudja hogyan kikotyvasztott mágiával. Lövésem se volt pontosan mire képesek a wiccák, néha olyan dolgokat húztak elő egy napfény kímélte helyről, hogy csak pislogtam. - Van áfonyás keksz a békák alatti fiókban, ha gondolod. Én sütöttem, szóval csak ízlésesen égett oda. És most cannabis sincs benne. Az a másik csomagban van, a brownie-ban. - feleltem hátra a vállam fölött. Azért mégse járja, hogy valaki csak sósmogyoróval mossa a gyomrát füvezés után. Tartalom nélkül nem ért semmit az egész. - Óh Cukkancs egészen nőies. Például szeret aludni és nem szereti, ha nemet mondanak neki. - vigyorodtam el kotorászás közben. Persze biztos voltam, hogy el lesz alélva tőle, de hát mi másért tartottam volna a kis dögöt? A primadonna Ena csipogására csak kinyitotta az egyik szemét, hunyorogva felmérte már megint melyik idióta emberi lény rontja a szoba levegőjét, aztán csak leejtette a puhára tömött pofiját oldalra, egy ilyen "kussoljatok már" gesztusképp. Elvettem Enától az álomkígyóbőrt, és beszuszakoltam a legbiztosabb helyre valaha - a kék zoknimba, aminek párja már évek óta nem volt - aztán teljesen véletlenül pont megtaláltam benne a kristályos zacsit. Nem volt sok, de nem is akartam bankot robbantani, csak rászedni egy túlságosan kitömött kölyköt. - Áh, az full kamu. Az alján van két gomb, ami az igenre meg a nemre húzza a cuccot mágnesekkel. De jól jön, ha egy-egy összeülős horrornézős estén nem tudjuk eldönteni, hogy tekerjünk-e még egy jointot. - mondtam felemelkedve a szekrény elől és zsebrevágtam a metamfetamint. - Öltöny, jó ötlet. Annak valahol itt kell lennie... És a tortúra folytatódott is, ezúttal a ruhás szekrényben. Néha kurvára rendet kellett volna raknom.
- Ugyan m'eudail, mintha a modern kütyük korában nem lehetne ráfogni bármire, mellesleg aki telken belül tartózkodik, az annak örüljön, ha kijut élve, nem hogy bent mit látott. - bár a wiccák nem erőszakosak, Enának a hátán feláll a szőr, ha arra gondol, valaki be merészel törni hozzá. Az olyasféle íratlan szabályt sértene meg, ami felett nem tudna elmenni jó szándékkal. Még akkor sem, ha ő már nem egyszer hatolt be elhagyatott, vagy csak annak hitt helyekre, mert ugye az egyenlő mérce olyan fogalom, ami az említett boszorkány tudatában önmaga irányába tolódik. Mindenki esendő, és romlandó. Még a nagymama befőttje is a polcon. Pont egy vörös boszorkánynál lenne ez másképp? - De erre találták ki a mágiát, ami teremteni tud az elrejteni is, ifjú varázsló, hátnem tanultál semmit a Rofxortban Hugrabugos? - csipkelődik mosolyogva – A rúnamágia csodákra képes, lásd a boltomat....ha egyszer gondolod tudok benne segíteni csak szólnod kell. - mosolya meglágyul, és segítőkészen pillant a druidára, fontolja csak meg, nem kell most választ adnia. Ő is éveken át fejlesztette, nem egy boszorkány tanításával, hogy rejtse el tökéletesen a muglik szeme elől az igazi boltot. Páréve ez még nem ment olyan tisztán, és akkor még a pult alól inaktiválta a varázslatot, ha valaki természetfeletti vevő lépett be, mára ezt az ajtóba, és a keretbe rejtett rúnák és kristályok aktiválják, érzékelve a belépő mágiáját, avagy emberlétét, és az alapján mutatva neki a megfelelő berendezést. - Megmentő vagy. - csillan fel a szeme a süti hallatán, és mielőtt belépne a szobába odaoldalog az említett fiókhoz, és kicsen belőle két süteményt, az egyikbe a békákra pillantva egy percre bele is harap, és felsóhajt. - Oké, ez finomabb mint amire számítottam...vagy a fű az oka, vagy valamit jól csinálsz... - nyammog elégedetten, de még rágni is elfelejt, ahogy megpillantja a cicát, majd a szokásos idióta kitörésével mellette is köt ki a padlón. - Ez most nagyon sovinisztán hangzana részedről, ha nem látnám be, hogy valójában rátapintottál némi igazságra... - kuncog, és újabbat harap a sütiből. Legszívesebben végigdögönyözné azt a puhának tűnő kis tömzsi bundát, de eleget volt már macska alakban, hogy tudja, erre kevés puha tappancsúnak van igénye, de a kísértés még így is túl nagy, így inkább eltünteti a süti maradékát, és hülyeségekkel traktálja a srácot. - Meg se kérdezem miért zokniban dugdosod el, és mi minden lehet még abban. - vonja fel a szemöldökét, miközben a mozdulatot figyeli amivel Daire megtalálja a keresett methet. - Te akkor a törölköző-széfes típus lehetsz a strandon. - tűnődik hangosan. - Várjál, az még kérdés szokott lenni? Tuti ki van kopva az igen gomb. - próbál benézni a tábla alá, hogy megbizonyosodjon róla anélkül, hogy a bundahercegnőt leborítaná róla. - Egyszerűbb lenne ha fognád a kis pálcád, és egy „invito” varázsigével összeszednéd ami kell. - veszi szemügyre a még kezében lévő utolsó sütit, hol harapjon bele ami annyira nem égett szél, de nem talál ilyet, így egészben tünteti el, hörcsög arccal elégedetten, de cseppet sem nőiesen rágódva rajta tovább. Hangjában nem bujkál irigység, bármennyire is az valójában egy picikét Daire botjára, mert a wiccáknak ilyesféle nem adatik meg, s ugyan nekik is van olyan ami a druidáknak nincs, de aki egyenes hajú az göndört akar, aki göndör meg egyeneset, szóval az emberi gyarlóság őt sem kerüli el. Kezével felnyúl az ágyra, megtámaszkodva álló helyzetbe tornássza magát, és elindul felfedezni a szobát, nem szégyenlősködve, ha valamit meg akar tapizni, megteszi, a dobokat is megütögeti finoman, hümmögve kíváncsiskodik tovább. - Ott van egy nyakkendő, nem tudom az kell e. - szólal meg végül az orchideák alá mutatva. - Nem is tudtam rólad hogy dobolsz. Ez is ilyen druidás apád rád kényszerítette dolog, vagy simán szereted csinálni? - ha már itt van nekiáll egy-két ruhát összehajtani, és rápakolja az ágyra. Nála sincs otthon egy világi rend, így nem a rendmániája sarkallja erre, csupán nem tud mit kezdeni magával, így akkor legalább hasznos lesz, vagy mi. - Nem akarlak elkeseríteni, de ha nem sietsz, késni fogunk a bálból Hamupiőke. - megunva a pakolást végül lehuppan az ágyra, és eldőlve rajta megint a macskára mered, és nem bírva ellenállni a bundijára simít puhán, remélve nem kap karmokat az arcába, bár azt is megértené.
Darren & Ena
"Idézet vagy dalszöveg ide. Idézet vagy dalszöveg ide." RUHA || ZENE || XXX szó || MEGJEGYZÉS: ... || ℤ
- Nem tudom, mi hogy az fáj jobban, hogy szerinted innen valaki nem jut ki élve, vagy hogy szerinted hugrabugos lennék. Ez azért... - Teátrálisan magamhoz szorítottam a fél pár zoknit és még szipognom is sikerült néhányat. Krokodilkönnyeket ejteni még nem tudtam, azt gyakorolni kellett, de ez is belefért egy előadásnak. - Egyébként a rúnákból kicsit analfabéta vagyok. Megy néhány alap csomó, de ennyi. Szóval ha nem bánod, hogy neked kell korrepetálnod a stoner hülyegyereket, én minden segítséget szívesen fogadok. Meg bármilyen alibit, ami közben tovább tudtam fűzni a csajt. Nem mondom, hogy fénysebességben haladtunk, de már megközelítette az ágyamat. Oké, főképp a rajta fekvő dög miatt, aki az ouija-tábla mozgatására tüntetőleg forgott egyet maga körül, mint egy jólnevelt önjáró hotdog, aztán lehengeredett és összegömbölyödött az egyik kedvenc fekete pulóveremen, amin különösen jól látszott a macskaszőr. Mondtam már, hogy amúgy a szemem fénye volt? - Hé, a pálcám nem kicsi! Illetve most az, de meg tud nőni kellő noszogatásra. De sajnos invitozni nem tudok vele, de csak egy perc, mindjárt meg van. - hagytam rá, miközben valamelyik cipősdoboz alól előkerült egy műanyagszatyorba csomagolt valami, ami kihajtogatva egészen öltönynek nézett ki. - Látod? Türelem, Enie. Tudod, az rózsát terem meg ilyenek. Közben szinte észre sem vettem, hogy eltüntette a teljes adag áfonyás sütit. Mármint nem volt belőle egy mázsa, de akkor olyan rossz csak nem lehetett. - A dobolás egy ilyen druidás apám rám kényszerítette valami, amit kivételesen szeretek csinálni. Én szoktam ütni az ütemet a teliholdakon, bár az kicsit más, mint a Dragonforce alapritmusok. Ezt pedig elveszem, köszönöm. - vettem át tőle a nyakkendőt, belenyomva a műanyag zacsiba az öltöny mellé. - Jól van, mehetünk. Szia Cukkancs, majd jövök. - léptem oda a macskához, megdörzsölve az egyik lekonyuló fülét, amit csak egy legyintéssel vett tudomásul. - Szerencséd, hogy kurva aranyos vagy, mert hogy kedves nem, az biztos. Na de, mentsük meg Celestia hercegnőt! Illetve először mártsunk be egy gyereket, akinek a nővére majd bejuttat minket. Sima liba.
Kezdőlap 
El se hinnétek, mennyi szir-szar kell egy tisztességes druida szertartáshoz, ha az apád történetesen egy karót nyelt kretén. Nyilván, a Dagda majd biztos besértődik, ha a csillogó kosz a kőasztalon nem az a fajta csillogó kosz, amit hatszáz éve megszabtak az aktuális bódulat közben. De hát az öreg az öreg, szóval nekem ugranom kell minden nyűgjére. Tiszta szerencse, hogy van egy bolt benne egy vöröskével, aki valamiért a legelvetemültebb, soha-senki-nem-hallott-róla-bizgerék gyűjtésének és elárusításának szentelte az életét.
Mi a legjobb elfoglaltság az ember lányának ilyen csodás napon? Naná, hogy a házi cápafógú babaarcú lódarázsainak csomagol ki épp két vérróka tetemet, akik szerencsére – hála a S.P.E.C.T.R.E. lovagjainak – állati alakban ragadtak a sokktól amikor rajtuk ütöttek, és hála a nagy roncsolást okozó fegyvereiknek, nem is igazán felismerhetőek. Morbid? Kissé, de ha azt vesszük ezzel csak visszaadja őket a természetes körforgásnak ahelyett, hogy hamuvá égetnék őket. Ehhez is jó kapcsolatok kellenek, de hála a kissé kattant lovagnak, akivel a legutóbbi találkozásuk óta üzletel, megoldható. A sima állati nyesedéket, húst és egyebeket olyan gyorsan emésztik meg, hogy nem bírná már a pénztárcája, ahhoz pedig, hogy alkujuk szerint le törjenek be mint valami kommandó, és irtsák ki a fészket itt a belvárosban, mert veszélyes, nos...áldozni kell. Hallja az ajtó csilingelését, és érzi, hogy a mágia felismerte a visszatérő vendéget, így automatikusan a rendes boltba lép, nem pedig a turistacsalogatóba, ám a keze könyékig véres, az éhes rémtündérek meg a vállán ülve és a hajába gabalyodva gyermeki türelmetlenséggel várják, hogy kikerüljön a mosogatóból a tetem azon része ami a meleg vízben már kiolvadt. - Türelem türelem hé! Ha haraptok, itt hagylak titeket, és cipelhetitek ki ti! - dohog halkan, ugyanis nem minden vásárlója tudja, hogy épp mit rejteget a hátsókertben, a szerencsétlenebbje meg már találkozott velük, mint házőrzőkkel.... amint hallja, a druida is épp belefut egy-kettőbe, bár most csupán az unalom, és az éhség vonzotta őket oda előre. A szájkarate amit Bongyorka vív a szörnyetegekkel mosolyra fakasztja, de nem igyekszik válaszolni neki, hadd küzdjön meg velük ameddig tálba téve a húst kibattyog a kertbe, és leteszi a kaptár mellé. Jólesően nézi, ahogy végre kiszállnak a tincsei közül, és rávetik magukat a tetemre, úgy érzi magát mint holmi elégedett anyuka. Bizarr, de a békéért mindent!